Noha nem lehetelen, gyakorlatilag értelmetlen a vezetékes földgáz hígítása, annak dacára, hogy telente megszaporodnak a gáz fűtőértékének csökkenésére vonatkozó panaszok. Visszatérő lakossági észrevételek szerint a földgáz az előírásos kék helyett gyakran narancssárga színnel lángol a tűzhelyen, a kazán, vagy a bojler égésterében, emellett sokan azt is sérelmezik, hogy a víz lassabban éri el forrási pontját. A gázrózsa elszíneződését többnyire beállítási pontatlanság, a légellátás tökéletlensége, avagy piszok lerakódása okozza, míg az elhúzódó forrás egyzerűen az alacsonyabb téli vízhőmérséklet következménye.
Szakemberek szerint a szolgáltatók legfeljebb a csövekben uralkodó nyomási vizsonyokat tudják módosítani, hígításra, más anyagok rendszerbe táplálására nincs módjuk. Az ezt lehetővé tevő technológia, illetve a potenciálisan felhasználható gázok alkalmazása irreálisan megemelné a költségeket - magyarán semmi értelme nem lenne a műveletnek. A földgáz levegővel alkotott elegye pedig veszélyesen megnövelné a robbanásveszélyt.
A fűtőrérték ugyan valóban eltérhet az ország egyes pontjain (köbméterenként 29-36 megajoule, 15 Celsius-fok mellett), ami a hazai és az orosz gáz eltérő minőségéből adódik, de a különbség csekély, és a számlán is szerepel. A mínőséget egyébként szigorúan szabályozza a hatályos gáztörvény végrehajtási melléklete, az FGSZ Földgázszállító Zrt. pedig folyamatosan, az ország számos pontján méri a fűtőértéket, az adatokról pedig tájékoztatja a szolgáltatókat, akik ezek alapján állítják ki a lakossági számlákat is.
Érdekesség, hogy míg például az energiaszolgáltatók számlázási gyakorlatát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is vizsgálta, a földgáz minőségére vonatkozó lakossági panaszokat a Magyar Energia Hivatal kezeli.