A jogszabályok következetesen szétválasztják a magánvezeték - például a bevásárló központ belső hálózata - üzemeltetését (ez a hálózati szolgáltatás), illetve a vezetéken továbbított energia értékesítését a belső hálózatról vételezőknek (ez a továbbadás). Mindkét tevékenységre két egymástól elkülönülő szabályrendszer vonatkozik, ideértve a felszámítható díjakat is.
Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, úgy a vezeték létesítését be kell jelenteni, és annak használatáról részletes szerződést kell kötni a magánvezetékről ellátottakkal - például a bevásárló központ üzleteit bérlőkkel -, a szerződésben a mérés feltételeiről is rendelkezni kell. Az általános szabályok szerint ez kizárólag hiteles mérőórával történhet. Ez jelenleg a bérlők jelentős részénél nem így történik.
Ha a bérlő közvetlenül kíván szerződni egy villamos energia kereskedővel, akkor a magánvezeték üzemeltetője - az épület üzemeltetője - a magánvezetékes szolgáltatás jogos költségeit kiszámlázhatja. Mindez a teljes energetikai beruházás megtérülését eredményezheti, sok ingatlanüzemeltető azonban ezzel a lehetőséggel nincs tisztában.
Az ingatlanüzemeltető által a villamos energia továbbadása nem minősül kereskedelemnek akkor, ha a beszerzési átlagáron adja tovább azt. Ez azonban nem érinti a magánvezeték-használat után felszámítható díjat.
A számlázással sem egyszerű a helyzet. A magánvezeték-használat díját és a továbbadott villamos energia árát a számlán megbontva kell szerepeltetni. Ezektől elkülönítetten - a több jogszabály által meghatározott részletezettséggel - a különböző rendszerhasználati díjelemeket és a továbbhárított pénzeszközök (szénfillér, "C" tarifa stb.) is jelölni kell.
Az ellenőrzésen legkönnyebben a következő problémák akadhatnak fenn: az ingyenes áram-továbbadás nincs szerződésben rendezve, a nyújtott szolgáltatás ára indokolatlan profitelemet tartalmaz, a kiállított számla nem tartalmazza a jogszabály szerinti részletezettséggel a jogszerű díjelemeket.