A túlóráztatásnak senki sem örül igazán. A vállalkozók az 50 százalékos pótlék miatt szívhatják a fogukat, a dolgozók pedig a pihenőidejük megvágása miatt.
A másik oldalon ugyanakkor ott vannak azok a dolgozók, akik a pluszpénzre hajtanak - írja a portál.
Túlórában a vállalkozások nem egyformák. Van olyan vállalkozás, ahol több, van ahol pedig kevesebb a túlóra, van akinek bőven elég a jelenlegi 250-300 órás keret, de akad olyan is, aki túlnyúlna ezen. Már ha van erre lehetősége, hiszen munkaerőhiányban könnyen faképnél hagyhatja a dolgozója.
A túlóraszám 2018 első 9 hónapjában 3,8 millió órára nőtt az egy évvel korábbi 3,5 millióról. A KSH adatai szerint ez csak 2016-ban volt magasabb (4 millió), de 2015-ben és 2014-ben hóval alacsonyabb volt: 3,4, illetve 3 millió óra. A 3,8 millió túlórából 2,8 millió a 250 fő feletti boltokban adtak ki összesen 63 ezer embernek.
A blokkk.com szerint a túlóraszám 2007-es fékeződése a béremelésnek köszönhető, de mivel a munkaerőhiány nem lett kisebb, a boltosoknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk,
a túlóra költsége ugyanis másfélszerese a bérnek.
Érthető s szakszervezetek felháborodása, de a 400 órás keretet nyilván nem használná ki minden vállalkozás - véli a portál.
Rugalmasabb munkaidő-gazdálkodásra van szükség, lehetőséget kell adni a szakszervezeteknek, hogy ahol a jelenlegi 250-300 órás keretnél több túlórára van szükség, ott fel tudjanak lépni az indokolatlan túlmunka ellen a cégvezetésnél.
Ma is van ilyen, a 250 óra túlóra felett (300 óráig) a szakszervezet kollektív egyezsége szükséges.
A szakszervezet is tudja, még ha nem is mondja, hogy egyes esetekben nincs más választás a túlórán kívül. Keserű pirula mindenkinek.