Az idei év első félévében 12 355 cég került felszámolás alá Magyarországon, ami 30 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül júniusban rekordszámú, 2418 felszámolás megindítását tették közzé a cégbíróságok. A gazdasági válság kitörését követő időszakban a fizetésképtelenségi eljárások száma hirtelen megugrott, majd évről évre csökkenő mértékű növekedést mutatott. 2011 első negyedéve után azonban a felszámolások újabb hulláma érte el a magyar gazdaságot. A hullám alapvetően két forrásból táplálkozott: a lánctartozások következményeként a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül is sokakat utolért a fizetésképtelenség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként jelentősen növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma.

Cégtemetők

A NAV vizsgálatai újfent felszínre hozták a cégtemetők problémáját is. Ma már egyszerűen feltérképezhetőek azok az egy adott címhez vagy egy adott személyi körhöz köthető cégcsoportok, amelyeknél feltűnően nagy arányban következik be fizetésképtelenség vagy jelentkezik adótartozás - mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

A NAV aktivitása nyomán egyáltalán nem meglepő, hogy a végelszámolások száma még a felszámolásokénál is nagyobb mértékben emelkedett. A beszűkült gazdaságban egyébként is egyre nehezebb profitábilisan működtetni a vállalkozásokat, így sokan saját maguk döntenek cégük megszüntetése mellett.

Az idei év első hat hónapjában végelszámolás alá került 19 198 cég több mint 60 százalékkal haladja meg a 2011-es év első 6 hónapjának adatát. Igaz, van honnan tisztulnia a magyar gazdaságnak - véli Tóth Tamás, aki szerint a több mint 600 ezer működő társas vállalkozás és a majd 500 ezer egyéni vállalkozó hazánkban nem mutat egészséges cégstruktúrát. Ezt támasztja alá az is, hogy a Magyarországon bejegyzett cégek alig 11 százalékának van 50 millió forint feletti éves nettó árbevétele.

Gazdasági realitások?

A gazdasági realitások szem előtt tartására utalhatna, hogy több mint hat éve nem alapítottak olyan kevés céget, mint az idei második negyedévben. A látszat azonban csal: valójában sokan az év első felében hatályba léptetett nehezített cégbejegyzés miatt inkább a hatálybalépés előtti hónapokra időzítették a cégalapítást. Így fordulhatott elő, hogy az idei év első negyedéve történelmi csúcsot, míg a második negyedév történelmi mélypontot hozott az új cégek alapításának terén.

A regionális eltérések természetesen jelentősek a statisztikai adatok tükrében. A felszámolások számának nagymértékű növekedését jellemzően a Közép- Magyarország régió és Dél-Alföld adja, míg a többi régióban a felszámolások számának jelentős megugrása már fél évvel korábban bekövetkezett, így ezeken a helyeken már csökkenő tendenciát mutatnak a fizetésképtelenségi eljárások.

A KSH adatai sem mutatják még a válság végét. Az építőipar évek óta nem tud talpra állni, a teljes szerződésállomány áprilisban az ágazatban 11,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt évben, és 40 százalékkal maradt el 2010-től. A beruházások szintje általában is alacsony, de a legfrissebb részletes ágazati adatokra még várni kell.