A térség bankjai a válság utáni stabilizációt követően 2011-től újra a növekedési lehetőségeket keresik, így került a figyelmük középpontjába a mikrovállalati szektor, amelynek finanszírozása és kiszolgálása új irány lehet a pénzintézetek politikájában - állapítja meg a KBC támogatásával készült tanulmány.
A kutatás szerint a bankoknak azonban fel kell készülniök, hiszen a mikro-ügyfelek máshogy viselkednek, mint a hagyományos banki ügyfelek, ami három komoly kihívást jelenthet a pénzintézeteknek: új mikrovállalati stratégiát kell megalkotniuk, új típusú kockázatmenedzsmentet megvalósítaniuk, illetve erősíteniük kell a keresztértékesítéseket. Az ilyen típusú felkészülés már csak azért is fontos, mert a felmérés szerint a 12 ország több mint 20 bankjában megkérdezett 50 vezető elmondása szerint a bankok alig egyharmada rendelkezik részletesen kidolgozott mikrovállalati stratégiával.
Meghatározni a kiemelt területeket
A bankoknak olyan specifikus mikrovállalati stratégiával kell előállniuk, amelyek jól megcélozzák a főbb alszegmenseket, de emellett oda kell figyelniük arra is, hogy ideális szolgáltatási modellt építsenek fel - olvasható a tanulmányban. Az előbbi részeként a kutatás megállapítja, hogy a legtöbb országban mind számosságát, mind forgalmát tekintve az egészségügyi szolgáltatások területe - háziorvosok, patikák, fogorvosi praxisok, állatorvosok - a legnagyobb, ám vannak olyan helyi sajátosságok - mint például a szállodai-rekreációs alszegmens kiemelt szerepe Horvátországban -, amikre érdemes odafigyelni.
Ugyanakkor vannak olyan alszegmensek is, ahol nem érdemes speciális termékeket vagy kiszolgálást nyújtani, mert mind az ügyfél, mind a bank számára az a költségtakarékos megoldás, ha az ügyfél mások számára is elérhető termékeket vagy elektronikus csatornákat választ.
A pénzintézetek számára jelentős növekedést jelenthet a keresztértékesítési lehetőségek jobb kihasználása is, amikor a bankok a mikrovállalatok tulajdonosainak magán és üzleti igényeit is kiszolgálják. (A magyar sajátosságokról a keretes írásunkban olvashat.) A bankok ugyan több mint háromnegyede rendelkezik ilyen ajánlatokkal, de ezek túlnyomó többsége csak ad-hoc kampányok részeként jelenik meg a piacon, így megállapítható, hogy előre tervezetten mindössze 15 százalékuk fejleszt ilyen termékeket.
Egyelőre nehezen jutnak hitelhez
A mikro- és kisvállalkozások drágábban jutnak ma hitelhez, mint a középvállalati ügyfelek - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) május végén publikált kutatásából. Eszerint ezek a vállalatok 4-6 százalékpont körül, míg a középvállalatok 2,5-4 százalékpont kamatfelár körül jutottak hitelhez a tavalyi év második felében. A felmérésben az is olvasható, hogy kockázati prémiumot nézve a két legrosszabb adósminősítési kategóriába tartozó, de még hitelképesnek számító kkv-k átlagosan 2-2,5 százalékponttal magasabb prémiumon juthatnak hitelhez, mint a két legjobb minősítési kategóriába tartozó kkv kör. Ennek következtében összességében a kockázatosabb, de még hitelképes mikrovállalkozások 6-8 százalékpontos feláron juthatnak hitelhez.
A hitelfeltételek tovább szigorodtak az idei első negyedévben és a kapott válaszokból az MNB azt állapítja meg, hogy a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számíthatunk. Ezt támasztja alá a Napi Gazdaság által szervezett "A siker záloga" elnevezésű konferencia is, ahol a meghívott pénzintézeti szakértők elmondták, hogy a bankoknál a válság előtt az volt a gyakorlat, hogy ha megvolt a fedezet, akkor az adott kiscég megkapta a hitelt, ez azonban mára megváltozott, nagyobb figyelmet szentelnek a pénzintézetek például annak, hogy a cég olyan célra költse a pénzt, ami az eredményességét is növeli.
A banki hitelek mindezek ellenére fontos szerepet töltenek be a kiscégek életében, hiszen az idén minden ötödik vállalat tervezi banki hitel felvételét, ami a Magyarországon működő pénzintézeteknek már csak azért is fontos lehet, mert egy idei törvénymódosítás után már levonhatják idei különadóalapjukból a kiscégeknek nyújtott hiteleik meghatározott növekményét.