A bíróság honlapján olvasható indoklás szerint a vizsgált kikötések a törvényben rögzített elvek közül az átláthatóság, továbbá az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütköznek, így azok tisztességtelenek.
Windisch László, a jegybank alelnöke korábban a közérdekű keresetekkel kapcsolatban elmondta: 210 intézménytől kértek adatszolgáltatást. Közülük 138 úgy nyilatkozott, hogy a meghatározott dátum után nem élt egyoldalú szerződésmódosítással; 56 intézmény alávetési nyilatkozatot tett, nem tekinti ugyan tisztességtelennek a feltételeit, de elszámol az ügyfelekkel.
A Kúria által kidolgozott és törvénybe is foglalt feltételeknek 16 pénzügyi intézmény nem felelt meg, ezért a jegybank április 30-án közérdekű keresetet indított a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.