A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Ismét kellően át nem gondolt kormányzati ötletelések köszönnek vissza abból a rendeletből, amelyben a kabinet felszólította a nemzetgazdasági minisztert, készítsen törvényjavaslatot a Magyar Államkincstár (MÁK) betétgyűjtési lehetőségéről − vélik szakértők. A javaslat több oldalról támadható: a betétgyűjtés klasszikus banki tevékenység, aligha választható el más szolgáltatásoktól − számlavezetéstől, bankkártyától, az átutalások kezelésétől vagy a hitelektől. Várhatóan a lakosságnak önmagában a betétgyűjtés aligha lesz elegendő, más termékek ugyanakkor bizonyosan meghaladják a MÁK lehetőségeit.
Az már a Prémium Államkötvény megjelenése óta ismert, hogy az állam mohósága a lakossági megtakarításokért folytatott versenyben "csúcsra jár". Az ugyanakkor, hogy a bankoktól újabb forrásokat igyekszik elvonni, rendkívül rövidlátó gondolkodásra vall: a hitelközvetítői rendszerben ugyanis a bankok a betétesek pénzét helyezik ki. Ha beszűkülnek a betétforrások, drágul és zsugorodik a hitelezés, ez pedig visszaveti a gazdasági növekedést. Az állam nem veheti át a bankoktól a hitelezést: ha a vállalkozások számára elapadnak a pénzintézeti hitelforrások, kénytelenek lesznek maguk is közvetlenül megjelenni a piacon (például vállalati kötvényekkel). Míg azonban a bankokon keresztüli hitelezésnél a lakosság nem fut közvetlen kockázatot (vagyis betétje nem függ attól, hogy bebukik-e egy hitelezett cég vagy sem), a kötvényfinanszírozásnál a teljes befektetett pénzt elvesztheti.
A javaslat annak fényében is nehezen érthető, hogy a MÁK-betétgyűjtéssel a kormány a korábban verbálisan már többször megtámogatott "nemzeti" bankrendszernek (például a takarékszövetkezeteknek) is versenytársat állítana, ahelyett, hogy végre érdemi szerepet szánna neki a hazai pénzügyi közvetítő rendszer átalakításában.
A hatályos szabályozás szerint betétet csak hitelintézet fogadhat el, gyűjteni pedig csak betétbiztosítási védelem mellett lehetséges. A MÁK egyelőre nem tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). Furcsa helyzetet eredményezne, ha a MÁK betétgyűjtése esetében kvázi a kereskedelmi bankok befizetései szavatolnák az államcsőd esetén fellépő fizetésképtelenséget.