Önálló szakmai javaslattal állt elő a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) - mondta el Bethlen Miklós, a HVCA elnöke. A közel 60 kockázati tőkefekektető céget tagjai közt tudó szakmai érdekképviseleti szervezetet vezető szakember szerint a befektetett összegek GDP-arányos súlyát tekintve 6. Európában, ám a szabályozói környezet további javításával a kockázati tőke még jobban segítheti majd az innovatív hazai kis- és középvállalatokat.
Hazánkban az elmúlt 20 évben 420 tranzakcióban 3,7 milliárd dollárnyi befektetés érkezett. Az évek során 180 exit történt, amelyek könyv szerinti értéke 900 millió dollárt tett ki. Tavaly 10 befektetést jegyzett fel a HVCA, a befektetett összeg tetkntetében ugyanakkor a válság óta számottevő a csökkenés: tavaly is alig haladta meg a 200 millió dollárt a befektetett összeg, szemben a 2005-2008 közötti időszakkal, ahol a befektetett tőke összege évente mindig 1 milliárd forint felett volt a befektetett összeg.
A régiós átlag alatt
A magyar kockázati tőkebefektetések GDP-hez mért arányában 2010. óta már a régiós átlag alatti eredményeket produkál, ezért van szükség az organizálásra - mondta el Tüske Balázs, az Ernst & Young partnere, a HVCA tanácsadója. A szakember szerint sokat segíthet a Jeremie alapok indulása - a 48 milliárd forintnyi kihelyezhető pénzből tavaly 12-14 milliárdot már kihelyeztek, s az idei év is a tőkebefektetésektől "hangos", ám a komolyabb kockázati tőke felfuttatáshoz számos területen kell változtatni - mert bár Magyarország sok szempontból kedvező üzleti környezetet kínál, ám a szabályozási és az adózási környezet terén még komoly változások kellenek.
Budai Judit, a HVCA stratégiai és jogalkotási munkacsoportjának vezetője szerint javaslatcsomagjuk az adózási környezet megváltozatására, az üzleti inkubátor program fejlesztésére és jogi szabályozási kérdésekre terjed ki. A HVCA értékelése szerint a kockázati tőke iparág a szabályozás "mostoha gyereke", az itt alkalmazott befektetési alapkezelőkre vonatkozó szabályozás sok szempontból akadályozza az üzletági felfutást.
Így ösztönöznének
A HVCA saját javaslata külön kezelné a kockázati tőke szabályozást, a jogi környezet mellett olyan adózási szabályokat hoznának, ahol például a magánszemélyek által befektetett pénzeket sem érintené adóhátrány - azt akarják elérni, hogy a kockázati tőkealapba történő befektetés is minősüljön a tartós befektetési számlához hasonlatos adókedvezményt nyújtó hosszú távú befektetésnek.
A kockázati tőketársaságba, vagy a portfolió-társaságba történő magán befektetések esetén azt javasolják, hogy a vállalatokra vonatkozó 30 százalékos tulajdonosi szint helyett akár 10 százalékos korlát elérése esetén legyen lehetőség a bejelentett részesedésből származó (adó)előnyök kihasználására is.
A vállalati befektetések terén is számos módon könnyítenék a szabad tőke kockázati tőke célokra történő befektetésének lehetőségét. A jogi oldalon áfamentességet javasolnak az üzletág, vagy eszköz-átruházás esetén, illetve a fiatal, innovatív vállalatok esetén a költségek csökkentése érdekében bizonyos adó, vagy járulék kedvezményt szeretnének elérni (pl. innovációs járulék esetében).
Azt, hogy ezek a változások, ténylegesen mekkora többletbefektetést tudnának generálni, pontosan nem lehet megmondani, a HVCA képviselői szerint a javaslatokkal a céljuk az volt, hogy más országokkal kapcsolatban legalább szabályozói, jogi és adózási oldalról versenyképesebbé tegyék a magyar kockázati tőke piacot. A tárgyalásokat megkezdték a kormányzattal, a fogadtatást egyelőre kedvezőnek ítélik meg.