A magyar vállalatok árbevételük 3,5 százalékáról gyakorlatilag lemondanak, szinte tényként kezelik, hogy a behajthatatlan követelések miatt ennyivel kevesebb bevételhez jutnak. Az Intrum Justitia cégcsoport 2012-es Európai fizetési kockázati index felméréséből ugyanis kiderül, hogy Magyarország kockázati megítélése 2005 óta folyamatosan romlik, a magyar vállalatok leírási vesztesége 2,7 százalékról 3,5 százalékra nőtt az elmúlt három évben. (A svédországi székhelyű nemzetközi vállalatcsoport felmérését 2004 óta évente elkészíti a fizetési szokások feltérképezésére, 28 országban, több ezer cég bevonásával.) Ez az arány kiugróan magas a közép-kelet-európai régióban, így nem meglepő, hogy Magyarország jelenleg a balkáni és mediterrán országokkal együtt a legrosszabb kategóriába tartozik Európában - hívta fel a figyelmet Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatóján. (Az átlagos európai leírási veszteség 2,7 százalékról 2,8 százalékra nőtt 2012-ben.)

Ez azt is jelenti, hogy a magyar cégeknek egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük az értékesítés területén ahhoz, hogy képesek legyenek ellensúlyozni a leírt veszteséget, amely a behajthatatlan követelésekből adódik.

A magyar cégek továbbra is inkább elfogadják a leírási veszteséget, mint a behajtás esetleges költségeit. Azok a cégek, amelyek igénybe vesznek követeléskezelői segítséget, a felmérés szerint átlagosan 75 napot várnak, amíg átadják a lejárt követeléseiket behajtásra. A fizetési késedelem az állami, közigazgatási szektorban a legnagyobb, átlag 27 nappal később fizették ki a számlákat tavaly, míg a kereskedelemben 20 nap, a fogyasztók számláinak tejesítésében pedig 14 nap volt az átlagos késedelem.

Magyarországon már egyetlen nem fizető vevő bedöntheti a céget

Magyarországon jellemzően a multinacionális vállalatok alkalmaznak követeléskezelőket. Ugyanakkor a hazai kkv-k számára is fontos lenne figyelmet fordítani a megelőzésre, a cégfigyelésre, és az adatok nyilvántartására - és ebben pedig kikerülhetetlen a követeléskezelő cégek szerepe - véli az Intrum Justitia. A magyarországi cégeknél az alvállalkozói struktúra miatt gyakori, hogy az egyetlen jelentős vevő nem- vagy késve fizetése az egész vállalkozás bedőlésével fenyegethet. Ez a helyzet kényelmetlen alkalmazkodási stratégiákat követelt meg a cégektől, például az ügyfélvesztéstől félve nem terhelnek késedelmi kamatot, vagy csak előre fizetés mellett vállalnak munkát - ismerteti a tapasztalatokat a magyarországi követeléskezelő cég.

Balkáni szintre süllyedtünk

A Magyarországi fizetési kockázati indexe 2005 óta emelkedik, 2012-ben 170-es értéket mutatott (az index egy összetett érték, része a fizetési idő: a határidő plusz a késve fizetés, a leírási veszteség, a gazdasági helyzetértékelés és a szabályzói környezet; az index 100 és 200 pont között értékeli az országokat, hogy azok mennyire kockázatosak a cégek szempontjából). Ezzel a balkáni országok szintjére süllyedt hazánk, a legkisebb kockázatot a Skandináv országok jelentik számlafizetés szempontjából (101-139), míg Franciaország, Németország és Svájc közepes kockázatot hordoz (140-149), Olaszországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Lettországban magas (160-169), míg régiónkban Magyarország mellett Csehországban és Szlovéniában kiugróan magas kockázattal lehet számolni, ami már beavatkozást igényel (170 feletti értékkel).

Kockázati index
ÉrtékMagyarázat
100Nincs fizetési kockázat, előre fizetés és utánvétel jellemző, nincs hitel
101-129Alacsony kockázati szint, amelynek megőrzésére figyelmet kell fordítani
130-149Közepes kockázati szint, beavatkozás javasolt
150-169Magas kockázati szint, azonnali beavatkozást igényel
170-199Kiugróan magas kockázat, mindenképpen szükséges a kockázat csökkentése
200Extrém magas a kockázat, azonnali lépéseket szükséges tenni a kockázat csökkentésére
Forrás: Intrum Justitia

A kereskedelmi szektorban változatlanul kevés figyelmet fordítanak a követeléskezelésre, a cégek jellemzően továbbra is inkább a leírási veszteséget könyvelik el, ahelyett, hogy a behajtással járó költségeket vállalnák. Ezzel szemben a fogyasztói szektorban egyre fontosabb szerepet tölt be a hatékony követeléskezelés. Mind az ebben a szektorban keletkezett követelésekkel kapcsolatos reklamációk száma, mind az ismeretlen adósok száma csökkenni látszik - mondta Majorosi Gyöngyvér, a cégcsoport értékesítési igazgatója. Ennek oka leginkább abban kereshető, hogy a szolgáltató cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek adatbázisaik karbantartására. A vásárolt követelések minősége sokat javult, amely az ismeretlen adósok számának esésében és a reklamációk számának csökkenésében is megmutatkozik - tette hozzá a szakember.