Akár az évtized piramisjátékának is nevezhetnénk a Forgács testvérek által lebonyolított csalássorozatot, ha nem lett volna Bróker Marcsika, a Buda-Cash- és a Quaestor-ügy. Így a két éven át folytatott sokmilliárdos csalás csak a "kisebb ügyek" közé sorolható. Az országos hálózatot felépítő nagykátai ikerpár - amint az az elsőfokon meghozott  ítélet kihirdetéskor egyértelműen kiderült - csak a pénzeket szedte be, semmilyen érdemi befektetési tevékenységet nem folytatott.

Alig találtak vagyont

Kapcsolódó

Az ügy bonyolultságát jól érzékelteti, hogy a Fővárosi Törvényszéken az ítéletek felolvasása is közel egy órán át tartott. Büntetést 29 vádlott ügyében szabtak ki, az elsőrendű vádlott Forgács Attila 11 éves, a másodrendű Sándor Angelika 9 éves, míg a másik Forgács testvér, László 5 év hat hónap fogházbüntetést kapott elsőfokon. Még a 20. rendű vádlottnak is 4 év 4 hónapra börtönbe kell vonulnia.

A vádlottak döntő többségénél alig találtak zárolható vagyont, ezért a zárolt bankszámlákból és vagyontárgyakból vélhetően nem lehet kárpótolni a befektetőket.

A korábbi híradások 1000-1200-ra tették a kárvallottak számát, a bíróság ugyanakkor csak 450 tanút hallgatott ki. A hétfői ítélet hirdetéskor viszont alig több tucat olyan kárvallott nevét sorolták fel, akinek az egykori vezetők vagyonelkobzásából kártérítést kell fizetni. A "Forgács-féle piramis művek" fejeseinek ugyanis alig van zárolt vagyona, értékes gépkocsit és ingatlant nem találtak.

Hol a lé? Nyolcmilliárdot szedtek be

Hajba Krisztina tanácsvezető bíró az ítéletek indoklásában több fontos kérdésre is rámutatott, illetve több kérdést is megfogalmazott. Ezek közül a legfontosabb, hogy hol van a pénz? Az érintettek ugyanis 8 milliárd forintot szedtek be, de alig 1,5 milliárdot fizettek vissza tőke vagy kamat formájában. A hálózat 10-30 százalékos kamatokkal csábította a "befektetőket", amit csak a piramisjáték legelején és csak néhány embernek fizettek ki.

Azt sem tudták meg sem az érintettek, sem a nyomozók, hogy mibe fektették - ha egyáltalán befektették - a beszedett milliárdokat. Forgácséknak ugyanis semmiféle pénzügyi képzettségük-ismereteik nem voltak, csak a másodrendű vádlott Sándor Angelika volt képzett pénzügyi téren.

Nincsenek dokumentumok

A beszedett pénzekről semmiféle hivatalos szerződés nem készült, ezek nagy részét ugyanis papírok nélkül, vagy kölcsönszerződésbe "öltöztetve" könyvelték. Egyedül az 5. rendű vádlott volt precíz, aki egy adatlapon rögzítette az ügyfelek nevét és azokét is, akik ajánlóként léptek be a rendszerbe. Ezért aztán azt is nehéz volt  felmérni, hogy mekkora volt valójában a hálózat.

Az elmúlt negyedszázad nagy átveréseinek krónikáját olvashatja a 25 év, 25 nagy átverés című könyvben is, amely tanulságos részletekkel szolgál a hiszékenység természetrajzához és a hazai csalók megítéléséhez.

Zacskós befizetések, fiktív befektetések

A kölcsönszerződésekkel alátámasztott irreális hozamokat sokszor és csakis szóban, tőke és hozam garantált befektetésnek titulálták az ügynökök, akik jó része sajátos módon egyben sértett is, hiszen az ő befektetett pénzüket is elnyelte a rendszer.

A bírónő nem véletlenül hozta szóba a sértettek felelősségét, pontosabban felelőtlenségét is. Az ügyfeleket ugyanis láthatóan egyáltalán nem érdekelte az, hogy mibe fektetik a tőkét, milyen pénzintézettel van a Forgács-piramis szerződésben. Sőt, még az sem zavarta őket, hogy a pénzt sokszor zacskóban, benzinkutak parkolójában adták át. Az ügyfelek megtévesztésére egyébként drága díszleteket is használtak: a fővádlottak a Bank Centerben és az EMKE irodaházban is béreltek irodákat.

A vádlottak, akiket csak a havi csábító hozam érdekelt, egyenként néhány százezer forinttól több tízmillióig "invesztáltak" a hálózatba. Banki kapcsolatként egyedül a Budapest Bankot nevezték meg, amelynek amúgy semmi köze nem volt a piramisjátékhoz. Amikor a pénzügyi kapcsolattartó neve került szóba, akkor egy bizonyos Fehérvári Dénes bukkant fel, aki éppen úgy kitalált személy, mint ahogyan a befektetések. Az elpárolgott milliárdok viszont nagyon is valósak.

A kép forrása: Pixabay.com.