A második negyedévében a hitelintézeti szektor vállalati hitelállománya mintegy 43 milliárd forinttal bővült a tranzakciók hatására. A folyósítások mind a forint-, mind a devizahiteleknél meghaladták a törlesztéseket. A kedvező negyedéves adat érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a vállalati hitelezési folyamatokban 2013 harmadik negyedévében elinduló javulás ne törjön meg - vél az MNB szakértői.
A vállalati hitelezés dinamikája a korábbi évekhez képest egyértelműen javuló tendenciát mutat, amiben jelentős szerepet játszott az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) és az alacsony kamatkörnyezet. A kkv-hitelállomány éves alapon 1,2 százalékkal, míg a teljes vállalati hitelállomány valamivel 0 százalék feletti ütemben emelkedett.
Az nhp-n belül szerződött hitelek volumene a második negyedévben mintegy 131 milliárd forintot tett ki, a program elindulása óta pedig a teljes kibocsátás meghaladta az 1000 milliárd forintot. A második szakaszon belül leszerződött 325 milliárd forint 98 százaléka új hitel, amin belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61 százalék.
A piaci alapon szerződött hiteleknél a hitelfeltételek továbbra is szigorúak, és a bankok a második negyedévben sem számoltak be enyhítésről. A megvalósult ügyletek finanszírozási költségei mérséklődtek a második negyedévben, és a legtöbb részpiacon a referenciakamat feletti felár is csökkent.
A teljes hitelintézeti szektor háztartási hitelállományában folytatódott a zsugorodás - mintegy 61 milliárd forinttal - a devizahitel-állomány leépülésének hatására, ugyanakkor tranzakciókból eredően a forint-hitelállomány emelkedni tudott. Utóbbi annak köszönhető, hogy az új kihelyezések volumene jelentősen emelkedett. A háztartási hitelállomány tranzakciókból eredő éves állományleépülési üteme 4,9 százalék volt a negyedév végén, ami a devizahitelek mintegy 10 százalékos csökkenésének és a forinthitelek 1,3 százalékos emelkedésének eredőjeként állt elő. A hitelezési felmérésben a bankok nettó értelemben vett több mint harmada számolt be a hitelfeltételek enyhítéséről mind a lakáscélú, mind pedig a fedezetlen fogyasztási hitelek esetében. Az új lakáshitelek átlagos felárában folytatódott az utóbbi három negyedévben tapasztalt csökkenő tendencia, azonban a felár még mindig közel 2 százalékponttal meghaladja a régiós átlagot.