Az Európai Bizottság (EB), mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le e kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal kapcsolatban. A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító elfogadó bank által a kártyát kibocsátó bank részére, a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg.
Az EB a Visával szembeni egyik eljárást a cég kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, ennek következtében a Visa bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.
A bankkártyapiac egy olyan speciális piac, ahol a bankközi jutalékok emelkedéséhez vezet e piac felső szintjén elhelyezkedő bankkártya-társaságok versenye. Ennek oka, hogy a kibocsátó bankok bevételre tesznek szert a bankközi jutalékból, és így azt a bankkártya-társaságot választják, amely magasabb szinten képes meghatározni bankközi jutaléka mértékét.
A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és e pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a Visával szemben, utóbbi felső korlátja miatt a bankközi jutalék meghatározásában. A MasterCard olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, amelynek következtében tovább csökkent a cég piaci erőfölénye miatt már amúgy is meggyengült verseny.
Erre tekintettel a GVH megállapította, hogy a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével.
A jogsértés megállapítása mellett a GVH bírságot is szabott ki a céggel szemben. A GVH a bírság kiszabásakor a MasterCard betéti kártyáiból származó releváns árbevételének 10 százalékát vette alapul a vizsgált időszak alatt. A bírság kiszabásakor a GVH enyhítő körülményként vette figyelembe a MasterCard jogsértő magatartásának újszerűségét, így a bírság összegét 88 millió forintban határozta meg.