Történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek.
Önmagában azonban a megtakarítások összege vajmi keveset árul el a háztartások vagyoni helyzetéről. Érdemes ezt a mutatót a rövid és hosszú távú hiteltartozásokkal együtt, illetve az ingatlanvagyon átértékelődésével vizsgálni. Emiatt fontos a vagyonportfólió összetétele is, ami Magyarországon még a hasonló történelmi múltú régiós országokhoz képest is egészen sajátos - állapította meg Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.
Magyarországon a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, még a legalsó decilishez tartozók 28 százalékának is van lakása, háza. Eközben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. Még a leggazdagabb vagyondecilis háztartásainak is csupán a harmada vásárol állampapírt és a tizede forgat tőzsdei papírokat.
Az alsó vagyondecilisekben az emberek elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással - például lekötött betéttel, befektetési jeggyel, biztosítással, nyugdíjpénztári befizetéssel - nem rendelkezik.
Kevés magyar igazán gazdag
Klasszikus értelemben vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljeskörű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Ezt ma rendkívül kevesen mondhatják el magukról Magyarországon. Igaz, a kör folyamatosan és dinamikusan bővül.
| Vagyon (milliárd Ft) | 2005 | 2015 | 2020 | 2025 (becslés) |
| 0,3-1,0 | 8 000 | 10 000 | 13 000 | 20 000 |
| 1-3 | 600 | 3500 | 4 000 | 5 000 |
| 3-10 | 150 | 600 | 800 | 1 000 |
| 10-30 | 30 | 80 | 120 | 150 |
| 30-90 | 5 | 30 | 45 | 50 |
| 90-300 | 0 | 5 | 15 | 25 |
| 300 felett | 0 | 1 | 3 | 7 |
| Összesen | 8 800 | 14 200 | 18 000 | 26 200 |
| Forrás: Blochamps Capital Kft. | ||||
A Blochamps adatai szerint a magyarországi privátbanki ügyfelek mindössze 8 százaléka birtokolja az összesen 6500 milliárdnyi kezelt vagyon csaknem 40 százalékát. Jelenleg nagyjából 3500-4000 olyan család van, amely az ingatlanvagyonon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak a magukénak. Ez a szűk kör pedig a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások több mint 10 százaléka fölött rendelkezik.
A szakember becslése szerint 3 éven belül 25 ezerre nő azok száma, akik a vagyona eléri az 1 millió dolláros "álomhatárt", azaz a 300 millió forintot.
A milliárdosok száma pedig 2024 végére jó eséllyel már 7500 fő környékén lesz, és addigra várhatóan újabb 3 magyar ember belép a dollármilliárdos kategóriába is
- tette hozzá Karagich István.
Ezt várják el a privátbankároktól
A piacbővülés - a magyar vagyonkezelési sajátosságokkal és a koronavírus-járvány hozta változásokkal együtt - a privátbanki szolgáltatások újragondolására kell, hogy késztesse a vagyonkezelő szakma szereplőit is.
A szolgáltatóknak nemcsak rendszeres szektorspecifikus képzésekre és működési stratégiájuk felülvizsgálatra van szükségük, hanem hiperszegmentációra, azaz az igényeiket folyamatosan változtató ügyfelek viselkedésének mélységi elemzésére is - véli a pénzügyi tanácsadó. Emellett mostanra a vagyontervezési stratégiák alapkövetelményeivé váltak az olyan dedikált célokra összpontosító pénzügyi tervek, mint az oktatás, az ingatlanügyek, a nyugdíj, a biztosítás és az egészségügy.
A vagyonkezelőknek meg kell szabadulniuk a felesleges feladatoktól, például az adminisztratív terhektől és a rutinszerű telefonhívásoktól. A koronavírus miatti kényszerű távolságtartás jó lehetőség volt arra, hogy a szolgáltatók mind a munkafolyamatokat, mind a szegmentálási procedúráikat jobban automatizálják. Ezzel azonban korántsem értek teendőik végére, a következő években ugyanis az online felületek válnak a szolgáltatási versenyben a legnagyobb csatatérré - véli Karagich István.