Tavaly 1145 külföldi vásárolt magyar letelepedési államkötvényt, így 2015. december 31-ig a program három évvel ezelőtti indulása óta 3358-an vettek ilyen állampapírt - közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK).

Tavaly január elsején emelkedett 250 ezerről 300 ezer euróra a kötvény ára. A régi állampapírból ugyanakkor - furcsamód - még augusztusban is lehetett vásárolni, 138 külföldi vett az olcsóbb, míg 1007 a drágább kötvényből az elmúlt évben.

Az államnak a kötvények névértékén számolva elméletileg 336,6 millió euró, vagyis tegnapi árfolyamon számítva 106 milliárd forint bevétele keletkezett, a valóságban ennél azonban kevesebb, mivel a papírokat diszkontáron bocsátja ki az ÁKK, és lejáratkor éri majd el a névértékét.

Az egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken bejegyzett cégek 40-60 ezer eurós díjat kérnek az ügyintézésért cserébe, ezenfelül állampapíronként további mintegy 30 ezer euró is náluk landol. Ezen az üzleten nagyon egyszerűen lehet hatalmas pénzeket keresni - jegyzi meg a napilap.

Minimum 74 milliárd forintot tettek zsebre

A lap számításai szerint a program 2013-as indulása óta - a legolcsóbb díjazással számítva - 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot, vagyis az éves átlagos magyar bruttó hazai termék közel 0,3 százalékát tették zsebre a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. A közvetítővállalkozásokról ennek ellenére alig tudni valamit. Pénzügyi beszámolót nem kell beadniuk, engedélyüket az Országgyűlés - korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik fideszes képviselő által irányított - gazdasági és informatikai bizottságától kapták.

Az induló hét cégből ma már csak négyen részesülnek az üzletből, miután három vállalkozásnak mondvacsinált okokra hivatkozva visszavonta a forgalmazási engedélyét a testület.

Több olyan cég is van, amelyet valamelyik adóparadicsomnak tartott helyszínen jegyeztek be, mégis hazánkban tart fenn irodát. Nagy kérdés, hogy ha a vállalkozásnak megfelel Magyarország árusítóhelyként, miért kellett a vállalkozást külföldön bejegyeztetni. Más érv nem nagyon látszik, mint az, hogy ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást - olvasható a Magyar Nemzetben.