Tízből nyolc Magyarországról érkező építőipari alvállalkozó is a látszatfoglalkoztatás csapdájába eshet Németországban, megoldás lehet azonban, ha több munkatárs összeáll, és közösen alapít céget - kezdi cikkét a Világgazdaság a német munkavállalás kockázatairól.
A lapnak Tomasz Kristóf, a GmbH-UG.com nemzetközi céges tanácsadó iroda vezetője azt mondta, hogy akár több ezer magyarországi vállalkozást, köztük számos hazai tulajdonú építőipari és szoftverfejlesztő céget érinthet Németországban a látszatfoglalkoztatás veszélye. A szakértő a Valid Research - minden ágazatra és cégméretre kiterjedő, négyszáz döntéshozó bevonásával készült - felmérésére hivatkozva arról beszélt, hogy a kockázatot az jelenti, ha valaki mint vállalkozó végez "alkalmazotti tevékenységet", és nem fizeti be az alkalmazottak után fizetendő adókat, szociális járulékokat és az egészségbiztosítást.
De a legtöbb válaszadó - a megkérdezettek 82 százaléka - csekélynek véli a kinti bedolgozással való kockázatokat. De közben 1,2 millióan, azaz a külsős munkaerők több mint 28 százaléka veszélyeztetett. Bizonyos ágazatok különösen kitettek a problémának: például tízből nyolc Magyarországról érkező építőipari alvállalkozó tevékenysége Németországban kimeríti a látszatfoglalkoztatás fogalmát.
A magyarországi munkaerőhiányért nagyrészt épp az elvándorlás felel. A szakmunkások elsősorban Ausztriába és Németországba mentek, míg a diplomások leginkább az Egyesült Királyságba.