Jelenleg szociális katasztrófa van az országban, ez határozza meg, hogy mit szabad csinálni a lakáspolitikában − mondta a Napinak Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikusa. Véleménye szerint nemzeti tragédia, hogy évi tízezer környékére csökkent az új lakások száma, miközben több tízezer lakás áll üresen, fizetőképes kereslet pedig nincs. Az előző tíz év tulajdonszerzésre irányuló támogatási rendszere nem folytatható, most a lakhatás lehetőségét kell megteremteni − véli a szakember. Az új építést akkor lehet ösztönözni, ha a saját fizetőképességet csak kicsit kell megtámogatni − tette hozzá Horváth. A fő cél a bérlakásállomány növelése, a bérlakás azonban nem az építési mód vagy a tulajdonos függvénye, hanem a bérlő szociális helyzetéhez igazodó lakbértámogatás által meghatározott, s nem olyan szegregált telepek létrehozásában gondolkodnak, mint az ócsai lakópark.
Az MSZP szerint a lakhatás támogatásakor a lakhatási költségek szintjét kell modellezni, ez nem lehet több, mint a bérlő bevételének 40 százaléka, s ehhez kell mérni az önkormányzati kiegészítés mértékét. A modell részeként az önkormányzat hosszú távú szerződést köthet a lakástulajdonosokkal, a kiszámíthatóságért cserébe a piacinál alacsonyabb árszinten, a bérlő felé pedig úgy állapítja meg a lakbértámogatás mértékét, hogy a költségei ne haladják meg a jövedelem 40 százalékát. Egy 2004-es pilot program alátámasztotta a modell működését, ebben a lakbértámogatást az önkormányzat és az állam közösen állta, forrásként azonban mindössze 600 millió forint állt rendelkezésre, érdemi eredményhez pedig évi 20 milliárd forintra lenne szükség, amivel kétszázezres lakásállományt lehetne mozgásba hozni − véli Horváth.
Az osztrák bérlakásprogram pozitív elemeit ülteti át otthonteremtési koncepciójába a Jobbik Magyarországért Mozgalom − válaszolta lapunk kérdésére Z. Kárpát Dániel szakpolitikus. A program gerincét a magyar kkv-k által épített, 50-60 négyzetméter alapterületű, gyermekek nevelésére alkalmas méretű bérlakások alkotnák. Ezekre a bekerülési költségnél 5-10 százalékkal magasabb áron szerződnének a kivitelezőkkel, a tisztes bevétel pedig a magyar építőipar fellendülését támogatná − fogalmazott a szakpolitikus. A lakások bérleti díját jóval a piaci árszint alatt − az ötven négyzetmétereseknél ez havi 20 ezer forint körül lehetne − határoznák meg, s a 8-10 éves futamidő végén, az osztrák modellhez hasonlóan, a bent lakó a piaci árnál olcsóbban − az ötven négyzetméteresnél ez 6-7 millió forint körüli − meg is vásárolhatná a lakást. A vételt az állam kamatmentes hitellel támogatná − mondta Z. Kárpát, aki szerint a beszállítókat védő nemzeti diszkrimináció miatt számítanak az EU ellenállására, de ilyen védelemben részesítették a franciák is a saját mezőgazdaságukat, vagyis nem lenne példa nélküli az EU-ban.
A programba 2020-ig 80−120 ezer főt vonhatnának be, akár úgy, hogy megoldanák lakhatásukat, akár kivitelezőként vagy beszállítóként. (A lakhatást igénybe vevők köre becslések szerint 30-40 ezer fő lehet.) A megvalósításhoz szükséges forrást a 2020-ig az integrációra szánt 120 milliárd forint fele fedezhetné. Azaz a megvalósítási szakaszba jutva évi mintegy 10 milliárdot fordítana a párt erre a célra a becslések szerint. Úgy tervezik, a beszállítók klaszterbe tömörülve adnak majd árajánlatot a megvalósításra, konkrét költségekről is csak ezután lehet szó − hangsúlyozta a jobbikos politikus. Az integrációs keret másik felét egyébként a közbiztonság megteremtésére és fenntartására fordítanák. Számításaik szerint a 10-15 éves kifutású program 4-6 év alatt hozhatná vissza az első körben befektetett költségvetési forrásokat. További költségmegtakarítást eredményezhetne a közfoglalkoztatás bevonása, a bérlakásépítésben foglalkoztatottak járulékkedvezménye, illetve a fordított áfa bevezetésének megfontolása is.
A közösségi bérlakásszektor fejlesztése áll az LMP lakhatási koncepciójának fókuszában is − tudtuk meg Vágó Gábor országgyűlési képviselőtől, aki a rezsiköltségek csökkentésének fő eszközeként az energiahatékonysági beruházásokat, felújításokat említette. Egy átfogó lakáspolitikai reformterv alapelve egy világos, számon kérhető módon megfogalmazott, részletesen kidolgozott stratégia, a lakáspolitikai intézkedések költségvetési és elosztási hatásait mikroszimulációs modellekkel kell vizsgálni, az eredményt pedig nyilvánosságra kell hozni. Fontos, hogy a kormányzati struktúrában legyen egyértelmű felelőse − ideális esetben minisztere − a lakáspolitikának − olvasható az LMP háttérintézménye, az Ökopolisz Alapítvány tanulmányában, melyet a lakáspolitikai reformról készítettek.
A javaslat szerint a lakástámogatások rendszerét alapvetően kell átstrukturálni. Egyrészt a források sokkal nagyobb részét kell a lakhatás fenntartásának − szektorsemleges − támogatására fordítani, szemben a tulajdonszerzés támogatásával. Másrészt a lakástámogatásoknak a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez − szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a források többsége a társadalom felső rétegeihez jutott, míg a szegények lakhatását támogató programok súlyosan alulfinanszírozottak voltak. A szakanyag kiemeli: a lakhatáshoz való jog jelentőségének kinyilvánítása és az állam ez irányú kötelezettségvállalásainak erősítése érdekében indokolt, hogy Magyarország elfogadja a Módosított Európai Szociális Charta lakhatáshoz való jogról szóló 31. cikkelyét.