A gépjárműbiztosítások területén lezajlott nagymértékű díjcsökkenés komoly szigorításokra kényszerítette a korábbiaknál jóval szerényebb bevétellel számoló biztosítókat a kárrendezési folyamatok terén is. A cél az, hogy a biztosító sokkal hatékonyabban szűrje ki a visszaélésre gyanút adó káreseteket. Ez ugyanakkor a kárrendezés nehézkesebbé válását okozza. Ez ellen a korábbinál komolyabb odafigyeléssel, pontosabb dokumentálással védekezhetünk - tanácsolja az ügyfelek észrevételei alapján a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Az alkuszok szerint már a baleset helyszínén rendkívül fontos, hogy koncentráljunk: fontosnak tartják, hogy az autósoknál legyen akár több nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján 'kék-sárgának is nevezett) baleseti bejelentő, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul le tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában. A helyszínen készségesnek tűnő károkozó később megváltoztathatja álláspontját, ezért fontos, hogy egyértelműnek tűnő esetekben is írásban külön is kérjünk tőle nyilatkozatot a bejelentő 14. megjegyzés pontjában arról, hogy a balesetben elismeri a felelősségét.
Fotózni, rendőrt hívni, gyorsan bejelenteni
Jól jöhet, ha a baleset körülményeit okostelefonunkkal rögzítjük (így valamennyi, a balesetben keletkezett sérülés dokumentálható), ám például a biztosítók egy része által kínált okostelefonra opcionalizált baleseti-bejelentő alkalmazások használatát nem tartja jónak az FBAMSZ, mivel az abban rögzített információkat a felek nem tudják hitelesen igazolni aláírásukkal. Mindenképp rendőrt kell hívni olyan esetben, ha személyi sérüléssel járt a baleset, ha vita van a felelősségről, illetve abban az esetben is ha felmerül a gyanúja, hogy a másik fél ittasan vezette járművét.
A kárügyintézés zökkenőmentessé tétele érdekében az FBAMSZ fontosnak tartja, hogy a káresemény bekövetkeztét követően az érintett autós haladéktalanul jelentse a kárt a biztosítónak vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek, mivel az idő múlásával a biztosító - főleg nem megfelelő dokumentálás esetén - élhet azzal a gyanúperrel, hogy egyes károk nem is a baleset időpontjában keletkeztek. fontos tudni, hogy a kár meghatározására vonatkozó 90 napos határidő csak az után kezd ketyegni, ha valamennyi, a biztosító és szerviz által kért dokumentumot rendelkezésre bocsátottunk.
Karcolásra is jár pénz
Az alkuszok szerint a biztosítók a kárösszeg megállapítása során számos olyan tételt "nem reklámoznak", amelyekre egyébiránt kiterjed a kártérítési felelősségük. A személyi sérüléses balesetek esetén mindig fontos a dérülés jellegének, a gyógyulás várható idejének orvosi dokumentálása. A biztosítók ugyanis - miután ez jelenti a legkomolyabb tételt - sok esetben egy első látásra jelentős összeget ajánlanak a komolyabb személyi sérülések után, ám maradandó egészségkárosodás esetén a rehabilitációra szükséges összeg nagyságrendekkel magasabb lehet. (A bagatell sérülésekre is jár térítés - ezt kevesen tudják.)
Ugyancsak fontos tudni, hogy a balesetben nem csupán a jármű sérülése, hanem egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is köteles jótállni a biztosító, sőt ha a jármű igazolhatóan pótolhatatlan a javítás idejére, a kölcsönzött bérautó díját is téríteni kell - hívja fel a figyelmet az FBAMSZ.
Vita lehet a roncsérték miatt is
Gyakori probléma, hogy a biztosítók által meghatározott roncsértéken gyakran nem sikerül a roncsot értékesíteni. Ebben az esetben azt kell elérni, hogy a biztosító vagy segítsen a vele szerződő kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét. ebben komoly segítséget jelenthetnek az alkuszok.
Ugyancsak jól jöhet a szakértői segítség akkor, amikor a biztosító meghatározza az avultatás mértékét - megkerülhetetlen biztosítási alapelv, hogy a károsult nem gazdagodhat a káresemény kapcsán. A jövőben vélhetően többször találkozik majd az ügyfél azzal, hogy a biztosító alkatrészcsere során nem hajlandó kifizetni az új alkatrész teljes vételárát, csupán annak avultatott mértékét a casco-szerződések esetén. Itt komoly vitákra kell felkészülni, hiszen olyan esetben, amikor az adott alkatrész - pl. féltengely - pótlása nélkül az autó rendeltetésszerű használata lehetetlenné válik, megállhat az az érv, hogy a biztosítónak az egész árat fizetnie kell.
Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke szerint a problémás esetekben a független alkuszok szakértelmük és biztosítási kapcsolataik révén komoly segítséget tudnak adni legyen szó a kárbejelentésről, az elhúzódó folyamatok akadályainak elhárításáról és a megállapított kárösszeggel (valamint roncsértékkel) kapcsolatos lehetőségek felméréséről.