Megdöbbentően rövid idő alatt égették el azt a rengeteg pénzt, minden valós eredmény nélkül - mondta első reakcióként az egyik jónevű borász, amikor felhívtam azzal, hogy egy órával ezelőtt a BAR:24 lehúzta a rolót. Már tudott róla azelőtt, hogy telefonáltam volna.

Kedden délután egy sablon kör-emailben tudatta a Vaxco Beverages Kft., hogy az általa üzemeltetett online borbár, a BAR:24 "április 26. napjával megszünteti tevékenységét”. Ez órákkal azelőtt történt, hogy a cég a Facebook-oldalán 18 óra után gyászfekete képhez írt bejelentés megjelent. Ahhoz képest, hogy a cég alig egy napja még “kávénak álcázott sör” akciós vásárlásra biztatott a Facebook- és Instagram-oldalán, a néhány pontba szedett, szűkszavú, információközlő levélben, azt írták: április 26-án a webshop már nem üzemel.

A levél három pontban összegezte a címzettek számára a helyzetet és a lehetséges teendőket: a mai nappal a korábban megkötött szerződéseket egyoldalúan felmondják, a BAR:24-nél lévő árukészlet 15 napon belüli elszállítására kérik a beszállítóikat (de azt is, hogy mindezt tegyék meg legkésőbb május 13-ig) és a szerződések közös megegyezéssel történő megszüntetését javasolják. A körlevél végén az ügyvezető igazgató neve és elérhetősége is szerepelt, és amikor Müller Zsolt András számát felhívtuk, fel is vette a telefont. Lapunk kérdéseire válaszolt, igaz, a bezárásról hozott döntés körülményeit nem akarta részletezni.

Annyit azonban elárult, hogy a BAR:24 indításakor "lényegesen nagyobb dinamikát terveztek" elérni a piac “megművelésére”, és bár az általa szignált  körlevél fő állítása - az, hogy befejezték - egy hosszú folyamat eredménye volt, az őt is meglepte, amikor a tulajdonosi kör aktuálisan közölte vele, hogy ennyi volt, nincs tovább. A hivatalos magyarázat szerint a tulajdonosi kör úgy döntött, hogy a kereskedelmi tevékenységet is, a borral való foglalatoskodást is más irányban kívánja eztán folytatni.

Kép: bar24.hu

Müller Zsolt András elmondása szerint most az következik, hogy a cég rendezett elszámolás akar, és a tartozásait május végéig rendezi. "A mintegy 60 magyar borászattal szemben fennálló szerződéseinket, az abban vállaltakat teljesíteni szeretnénk, és megnyugtatóan lezárni ezt a történetet" - tette hozzá az ügyvezető. 

Nagy ígéretek voltak

A jogi részleteknél és a hoppon maradó, ezzel a bukással újabb mintegy 60 hazai borászatot nehéz helyzetbe hozó döntés részleteinél valószínűleg érdekesebb a külvilág számára az, hogy a cégben Váradi József, a Wizz Air Holdings társalapítója és elnök-vezérigazgatója, egyben annak leányvállalata, a Wizz Air Hungary vezérigazgatója, illetve a családi cégük a főszereplő. Nem is maga a vég, hanem az oda vezető út vált mostanra érdekessé, pláne, hogy a BAR:24 az online borkereskedelem megújítójaként érkezett a piacra 2020 decemberében.

Kapcsolódó

A magát online borbárként definiáló BAR:24 jól látható kampánnyal (budapesti közterületi óriásplakátokkal, a tulajdonos vagyoni ismertségéből is levezethető kiemelt és biztosított médiafigyelemmel) érkezett meg a piacra. Az akkor a Forbestől a 24.hu-n át  a életmód-portálokig megjelent cikkekből mára az maradt meg érdemi információnak, hogy Váradi József maga tartott sajtótájékoztatót, amelyen egy jól kereshető kínálattal feltöltött webáruházat és villámgyors kiszállítást ígért - valamint a jó borválasztást segítő szellemi muníciót (zenék, filmek, ételek témakörben).

Az erre költhető, több magánbefektető által összedobott félmilliárd forintos elképzelést azzal fejelte meg, hogy közölte: nem biztos benne, hogy ennyi lesz az indulóköltség. "Annyit fogunk invesztálni a cégbe, amennyi szükséges, hogy működőképessé és fejlődőképessé tegyük a vállalkozást. Például ha meglátunk egy jó expanziós lehetőséget választékbővítés terén, vagy akár a geográfiai terjeszkedésben, tovább növelhetjük a befektetett összeget" - közölte akkor Váradi József, aki szerint a BAR:24 idővel a külföldi terjeszkedésben is gondolkodik, sőt akár tőzsdei céggé is alakulhat.

Ezek közül már biztos, hogy egyik sem fog megvalósulni. A magyar borkereskedelmi piacot rég, napi szinten ismerők azonban már 2020 év végén is inkább úgy látták, hogy a bukás lehetősége már a BAR:24 elindításakor is "benne volt a pakliban". És nem is csupán arról van szó, hogy 2020-ban, amikor a koronavírus első és második hulláma padlóra küldte a turizmust és a gasztronómiát, azt az egész magyar borkereskedelem keservesen megérezte.

Lehetett volna Mád köré építeni

Váradi József 2018-ban vett magának egy több mint 17 hektáros, csak jónevű dűlőkből összeállított mádi birtokot. És azzal a lendülettel gyorsan magára is haragított jó néhány, lokális befolyással bíró helybélit is, mert kijelentette: majd ő megmenti a tokaji bort, és megmutatja, hogyan kell itt a világ legjobb borait elkészíteni. A Juliet Victor (JV) birtokra építkezve kaphatott volna más célt is a két évvel később startolt BAR:24 - fújhatott volna piaci felhajtóerőt a mádi Váradi-birtokon készülő  borok alá.Tokaj-hegyalján is, más borvidéken is próbálkoztak már azzal, hogy egyetlen közepes birtok köré építsenek fel nagy bormennyiséget piacra adni képes kereskedés. Ehhez annyi kell, hogy más borászatok termékeit is kereskedni kell, ám egy nehéz mutatvány. Leginkább azért, mert ez a borkereskedési munka azzal az ígérettel indul, hogy az adott, középpontba tett borászatban így több bevétel maradhat, mintha egy külsős borkereskedő vinné el az árut - akár 40-50 százalékkal a majdani bolti ár alatt -, de ez a matek nem szokott fényesen igazolódni a gyakorlatban.
De Váradi József nem is vitte be a JV borait a BAR:24-be.A mádi birtok ettől még létezik: az utóbbi években szép nemzetközi eredményeket is elértek már az itt készült borok, ám ennek sincs látható nyoma a piacon. Ha a vevő nem találkozik JV-borral a boltokban, ha ezekről nem írnak rendszeresen a szaksajtóban, ha az elért eredményeket is kevésbé kommunikálják, mint lehetne, akkor annak az a következménye, hogy az ilyen borok létezése sem tud információként az érdeklődők felé legenerálódni - és így a vevők sem keresik, mivel nincs senki, aki kóstolta és beszélne róla.

Bort bizományba

A BAR:24 eredetileg csak magyar borokra célzott, de annak nem volt jó üzenete, hogy az ország egyik leggazdagabb emberével a hátuk mögött bizományosi konstrukcióban vették be a piacról az árut. Ebbe - erősítették meg borászati vezetők  is - egy nem szorult helyzetben lévő borászat nem megy bele.

Aki belement, annak is volt annyi esze, hogy ennek fejében magasabb árat adott meg a borára, mintha a kereskedő előre kifizette volna az egészet. Elszámolási problémákról vagy fizetési késedelmekről nem tudni, de a bizományos rendszerből az is következett, hogy az online kereskedelemben kiemelt fontosságú árversenyben valószínűleg a haszonkulcsból is engedniük kellett. Olyan árréssel is dolgozhattak, amitől a befektetői anyagi háttér tudatában, rövid távon akár megtérülő piacszerzést is reméltek, de ez hosszabb távon mégsem teszi lehetővé a kívánt pályán maradást.

Ráadásul mindebből az is eredhetett, hogy hogy a szortimentjük nem vált, nem tudott markánssá és emlékezetes tételeket is felmutatni képessé válni. Ezt abból lehet tudni, ahogyan a piaci szereplők reagáltak. Azt érdemes tudni a hazai ital-, és borkereskedőkről (megjegyzés: nem az italdiszkontokról, sokkal inkább a Bortársaság, Culinaris, Idrinks, Radovin, Veritas, Whiskynet stb. márkaépítő cégekkel körülírható, online vagy online is kereskedők piaci szereplőkről), hogy miközben alapból igen kemény ellenfelekként robotolnak egymás ellen a piacon - és ennek részeként folyamatosan képben vannak a riválisok kínálatával és árváltozásaival is - a versenytársak kiemelkedő borait, tételeit vagy a jó beszerzéseit másnak is gyakran dicsérik.

Szűk ez a mezőny, mindenki ismer mindenkit - de azt is, hogy a konkurens éppen mit árul. Árulkodó jel, hogy a BAR:24 bezárásának hírével megkeresett ital-, és borkereskedők a BAR:24 kínálatából nem tudtak egyetlen, általuk fontosnak tartott tételt sem megnevezni.

Azok a borok, amiket a szortimentbe tettek, nem voltak sem kimagaslóak, sem kívánatosak. Túl kommerszek voltak, ami a vevőkben sosem hagy igazi nyomot

- fogalmazott egyikük.

Az online borbár másik problémáját az jelenthette, hogy üzletileg teljesíthetetlen logisztikai feladatot vállaltak a fővárosban 4 órán belüli kiszállítás vállalásával. Ahogyan egy webes italkereskedő cégnél mondták: "Ez egy öngyilkos logisztikai húzás volt tőlük, mert az 1200 forintért árult palack borba nem fér bele a 3500 forintos kiszállítási költség”. A csomagolás, a megfelelő futárcég megtalálása kulcskérdés a weben italt értékesítők számára, ám a BAR:24 ebbe az egészbe hosszú tanulási folyamat nélkül ugrott bele. Több kereskedőtől is azt hallottuk, hogy akár ez is borítékolhatta az idő előtti befejezést.

Tényleg bele volt kódolva?

A BAR:24 elindítását Váradi - saját elmondása szerint - arra alapozta, hogy az online borkereskedelemben óriási potenciál van, mivel az a hazai forgalom egy százalékát sem éri el, ráadásul  "a hagyományos forgalmazás nem hatékony, a termelő és a fogyasztó között még mindig túl nagy a rés". Csakhogy éppen akkor, amikor a BAR:24 startolt, ez így már nem volt teljesen igaz.  A pandémia hatására visszaeső borkereskedelemben - ahogyan a könyvkereskedelemben, sőt az élelmiszer-kereskedelemben is - az online piac, ha hosszabb kanóc elégetését követően is, de felrobbant. Ezzel a korábbi évek technológiai lemaradásait a kisebb pincészetektől az akár több száz hektáron szőlőt termelő nagy borászatokig - legalábbis informatikai oldalról - a többség pótolta. 

A BAR:24 olyan borpiacra érkezett meg 2020 végén, amely árutúlkínálattól és a kereskedői telítettségtől egyszerre szenvedett. Azonban a Covid-19 negatív gazdasági hatásai és következményei dacára a borkereskedők zöme stabilizálni tudta a működését - és ebben nagy szerepe volt az online kereskedelemből érkező bevételeknek. Ezt lehetett úgy olvasni a borkereskedelembe kívülről érkező befektetőként, hogy itt tálcán kínálkozik a lehetőség. Bele lehetett szeretni is a gondoltba annyira, hogy úgy látszódjon: az online borbár valóban a lehető legjobb pillanatban startolt el.

Azonban az a 6-8 hónapos dinamikus felfutást végül valószínűleg mégsem tudta megugrani, amivel a többiek - a cikk elején Váraditól idézett egy százalékos szintről elrugaszkodva -, képessé váltak nem csak jelen lenni a webes kereskedelemben, hanem ott látható méretű forgalmat is elérni.

2022 ebből a szempontból már közel sem tűnik ennyire kegyesnek: idén az intenzív növekedés megállt, az online szegmensben inkább már a stagnálás a jellemző. Ennek egyik fő oka az, hogy a súlypont a piacon - több szereplő nagy-nagy meglepetésére - a vendéglátóipar, a HORECA irányába billent el. Beszéltünk olyan kereskedővel, akinél az utóbbi időszakban ez a szegmens a "minden idők legjobb hónapja” méretű forgalmat is képes volt generálni. Az BAR:24 bezárása valószínűleg azt jelzi, hogy ebbe a változásba a cég már nem tudott - vagy: a tulajdonos nem akart - további erőket mozgósítva beleállni.