A két társaság friss tanulmánya mintegy 1200 webáruház adatait mérte fel. Eszerint 2,3-2,4 millió online vásárló vásárolt a webről 2015-ben, amely a magyar népesség 23-24 százaléka. Az online vásárlók többsége vidéken él, 25-27 százalék közötti a budapestiek aránya - ismertette Madar Norbert, a GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. üzletágvezetője.
Miközben 2013-ban az digitális kereskedelem volumene 200 milliárd forintot tett ki, addig 2014-ben már 230 milliárdra, 2015-re pedig 270 milliárd forintnyira nőtt a forgalom. Amíg a teljes kiskerforgalom 5 százalékkal bővült tavaly, az e-kereskedelem növekedése elérte a 16 százalékot.
Egyszerre többet vesznek online
Az online kosárérték jóval nagyobb, mint a fizikális boltoké: a teljes kiskereskedelmi forgalomban 2,5 ezer forint, míg az online értékesítésben 10,1 ezer forint volt az egy-egy vásárlásra vetített átlagos kosárérték. Összességében a webáruházak 26 millió darab tranzakciót bonyolítottak,
Tavaly a digitális forgalom 37 százaléka realizálódott a karácsonyi időszakban, a legintenzívebb vásárlási időszak pedig a karácsony előtti 2 hét volt.
Ám miközben a forgalom dinamikusan bővül, az első alkalommal vásárlók aránya nem: a digitális áruházakban az új belépő fogyasztók száma mindössze 4 százalék volt 2015-ben. A legnagyobb arányt ráadásul az egyszeri vásárlók, tehát az áruházakat az évben csak egy alkalommal felkeresők képviselték (arányuk 63 százalékot tett ki) - hívta fel a figyelmet Madar.
Mit akar a vásárló?
A legnagyobb mértékben a szépségápoláshoz, egészségmegőrzéshez kötődő termékek forgalma nőtt tavaly: 20 százalékos bővüléssel domborított ez a kategória. Nem sokkal marad el mögötte az otthon-kert kategória (+17 százalék), amely a fogyasztói szokások megváltozását, a barkácsáruházak irányváltását tükrözi, egyebek között a vasárnapi boltzár miatt.
Forgalom szerint kiemelkedik a műszaki cikkek értékesítése: tavaly a magyarok 48 milliárd forintnyi értékben vásároltak ilyen termékeket webáruházakban. Szintén jelentős részt hasít ki a számítástechnikai portékák (35 milliárd forint ), valamint a játék- és kultúrcikkek (35 milliárd forint) és a divat, sporttermékek (22 milliárd forint) eladása. A teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mérve, a számítástechnikai cikkek 31 százaléka immár a weben talál gazdára, minden egyéb más kategória legfeljebb csak 13 százalékos, de jellemzően inkább egy számjegyű arányban képviselteti magát az összes eladáshoz mérten.
A nagyok viszik a prímet
A top-10 webáruház szerepe a forgalomban kiemelkedő: a legnagyobbak 77 milliárd forintos árbevételt hoztak 2015-ben és éves szinten 46 százalékkal bővültek. Így tehát a teljes e-forgalom mintegy 30 százalékát hozták össze, köszönhetően annak, hogy a legerősebben ők tudják alkalmazni a reklám/marketingeszközöket, illetve biztosítani a folyamatos árakciókat (például a Black Friday kiaknázását), ám emiatt, éppen náluk a legalacsonyabb a megtérülés is.
A koncentráció a torta külső karéjában is nagy: a top-100 e-kereskedő összesen 139 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított 2015 során.
Madar nem ismertette a nagy szereplők forgalmi rangsorát, ám megjegyezte, hogy a Tesco webshopja látványosan nagy bővülést produkált 2015 során. Szavai szerint rengeteg felvásárlás történt a szektorban és a tisztán magyar tulajdonú webáruházak aránya nagyon alacsony.