- Két, viszonylag enyhe téli hónap után februárban Európa-szerte "bekeményített" az időjárás. Hogyan hatott ez a gázpiacokra?
- Matisfalvi András: A spot (azonnali) piacokon nagyobb kilengést lehetett érezni február végén: egy héten belül 20 euró körüli árakról felpattant 102 euróra a földgáz árjegyzése Közép-Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, az osztrák VTP-n. Szintén megnégyszereződtek az árak a holland TTF platformján, amely pedig a kontinentális Európa legnagyobb gáztőzsdéje. Ezek a hatások - bár jóval tompítottabban - magukkal húzták a forward (határidős) piacokat is: az emelkedő trend ezeknél is jellemző volt, de nem haladta meg a 10 százalékot.
A hőmérséklet ingadozások okozta drasztikus árfolyamkilengések elsősorban a kereskedőket érintették. Az ipari fogyasztók közül pedig csak azok a felhasználók voltak "veszélyben", amelyeknél nem vagy csak korlátozott mértékben kezelték a piaci ármozgásnak való kitettség kockázatát. A lakossági fogyasztók az állami árszabályozás miatt egyáltalán nem voltak érintettek.
- Voltak olyanok a piacon, akik előre számoltak ezekkel a hatásokkal?
- M. A.: Januárban a meteorológusok még azt prognosztizálták, hogy februárban jön az enyhülés; ehhez képest elég hamar, körülbelül egy hét leforgása alatt fordult az előrejelzés. A szibériai eredetű légáramlat hirtelen tört be a kontinensre, erre felkészülni nehéz. Olyan piaci szereplő nem volt, amely a hirtelen lehűlést hetekkel előre beárazta volna - ehhez kristálygömbre lett volna szükség.
Érdekesség ugyanakkor, hogy négy-öt napig tartott az éles árnövekedés, amelyet három nap csökkenés követett, vagyis az emelkedés nagyjából tíz nap alatt "lefutott". Ha a lehűlést hamarabb előrejelzik, a vevőkön nagyobb valószínűséggel úrrá lett volna a bizonytalanság, hogy a hideg akár sokáig kitarthat. Így a keresleti oldal végig erős lett volna, ami miatt sokkal jobban elhúzódhatott volna az áremelkedés.
- Kinek kedveztek és kinek nem a hirtelen jött hatások?
- M. A.: Azon kereskedőknek kedveztek, akik jól tervezték meg az ellátandó portfólió fogyasztásának alakulását. Akinek short pozíciója volt, tehát a forrásszerkezetében hiány mutatkozott, rosszul járt, hiszen a hideg miatt megemelkedett fogyasztói kereslet okozta többlet gázmennyiséget ezekben a napokban a magasabb spot árakon kellett pótolnia. Általánosságban az a kereskedő tudott érdemi hasznot realizálni, aki day traderként, a napi kereskedésben is aktív a piacokon.
- Szépfy Márton: Az energiakereskedelem zéró összegű játék. Az a szereplő, aki kockáztatta, hogy több földgázra lesz szüksége (mert arra számított, hogy az idő hidegebb lesz), a lehűlés érkeztével annak a kereskedőnek a rovására tud profitálni, aki az ilyen időszakban nem rendelkezik kellő mennyiségű forrással. A kereslet megugrik, ha az előrejelzések hideget, illetve csökken, ha enyhülést mutatnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az időjárás és a földgázárak között szoros ugyan az összefüggés, de nem kizárólagos. Például a 2008-2009-es gazdasági válság idején, amikor a nyugat-európai tőzsdék elkezdtek zuhanni, a hideg tél ellenére is csökkentek a gázárak.
Szintén meghatározó lehet, hogy a kereskedő milyen típusú fogyasztókkal áll kapcsolatban. Vannak a "flat profilú" fogyasztók, amelyeknél a hónap/hónap alapon mért fogyasztásában nincs jelentős eltérés. Ezek jellemzően olyan iparvállalatok, ahol a termelési technológiához szükséges a gázfelhasználás. Például az üveggyártásban, a műtrágyagyártásban vagy a járműiparban aktív vállalatoknál január elsején megnyomják a Start gombot, és sok esetben december 31-ig le sem állnak a gázfogyasztással, miközben a termelés körülbelül azonos kapacitással megy. Ezeknek az üzemeknek is van fűtési igényük télen, de ez összességében elhanyagolható tétel.
A másik kategóriát a "fűtési profilú" fogyasztók képezik, rájuk jellemző az időjárás-indexáltság. Az ő földgázfogyasztásuk az átlaghőmérséklet csökkenésével arányosan felpörög, miközben a nyári időszakban nem nagyon fogyasztanak, legfeljebb melegvíz-előállítási céllal. A lakosságon kívül ezek a felhasználók főként erőművek, távhőtermelők, amelyek között nagyon kevés olyan akad, ahol télen a fogyasztás ne lenne jelentősen nagyobb, mint nyáron. A magyarországi gázkereslet több, mint egyharmada ezekhez a fogyasztókhoz köthető. Az ő esetükben fontos, hogy a hőmérséklet-ingadozásból fakadó kockázatokat a kereskedők kezeljék.
- Hogyan tud manőverezni a kereskedő? Kerülőutakat keres, és más forrásból veszi a földgázt?
- Sz. M.: A lehűlés okozta áremelkedés egész Európára kihatott, így az összes piac megemelkedett, nem volt kerülőút. Ez alól Magyarország gázellátása sem volt kivétel. A forrás - tehát, hogy a gáz honnan jön - fontos, de ami ténylegesen számít, az az árazás. Magyarországon jellemzően bármelyik határponton érkezik be a földgáz, az orosz molekula lesz, de a nagy kérdés az, hogy az árát miként alakítjuk ki, és mihez indexáljuk.
Az energia-beszerzés sok tényezős folyamat. A legfontosabbak a molekula ára és a logisztikai díj, e kettő teszi ki az összköltség nagy részét. A vevőnek az a fontos, hogy az adott leszállítási ponton hogyan tud költségelőnyt elérni akár nyugati, akár keleti forrásból. Ezek ma már konkurenciái egymásnak, hiszen az árképletek tekintetében nincs jelentős eltérés közöttük. A tradicionális olajos képletet szinte valamennyi szerződésben felváltja a nyugat-európai piaci árképzés. Emellett a logisztikai díjban sincs különösebb differencia: itt az árak alakítása a jogalkotók hatásköre, akik ma már törekszenek arra, hogy versenyhelyzetet teremtsenek, és a korábbi különbségek többé ne legyenek mérvadóak.
- M. A.: Az árakat nézve a régióban leginkább az ausztriai VTP gázkereskedési pont (ezzel fizikailag is össze van kötve Magyarország), illetve a hollandiai TTF piac árjegyzései irányadók.
- Hogyan lehet az árakat kiegyensúlyozni?
- M. A.: Nem mindegy például, hogy a nagyfogyasztók fix áron vagy a piaci mozgásokat követő, indexált áron vásárolják a földgázt. Van olyan kereskedő, aki biztosítja annak a lehetőségét, hogy az adott szerződéses időszakon belül változtatni lehessen az árképleteket. Például, ha valaki indexált áron szerződik, de később úgy ítéli meg, hogy leestek az árak, és a várakozásai szerint már nem fog tovább csökkenni az árszint, akkor a kereskedő lehetőséget biztosíthat, hogy a fogyasztó fixálja az árat. Így amikor emelkedik a piac, a fogyasztó mentesül a többletköltségektől.
Ez fordítva is működik: ha már elég magasak az árak, és várhatóan lefelé fognak tendálni, akkor a fix árról át lehet térni egy indexált árra. Ha esik a piac, akkor a csökkenésből profitálni tud a fogyasztó. A fixálás-defixálás pedig újra és újra működhet: a szerződéses időszakon belül többször is lehet váltogatni, és így a piaci ármozgásokat kedvező módon lehet kihasználni. A gyakorlatban az árképletek alakítása a fogyasztó és a kereskedő szoros együttgondolkodásának eredménye kell, hogy legyen.
- Sz. M.: Napjainkban az energia-beszerzés nem más, mint kockázatkezelés vagy kockázat-optimalizálás. A fogyasztónak egyedül nagyon nehéz dolga lenne, hiszen ma már a termékpaletta kis túlzással végtelen. Egy igazán jó beszerzés lényege, hogy a valós igényeket megfelelő módon térképezzék fel, az energiaköltségek alakulását pontosan meghatározzák, végül pedig az energiahordozó, amikor szükség van rá, a megfelelő módon álljon rendelkezésre. Mindehhez szükséges a folyamatos eszmecsere a fogyasztó és a kereskedő között.
- Milyen hatásokkal jár, hogy egyre több forrásból elérhető a gáz?
- Sz. M.: Európa forrásellátása az Egyesült Államokból érkező LNG-nek (cseppfolyósított földgáznak) köszönhetően mind jobban diverzifikálódik. Az LNG-terminálok száma folyamatosan bővül - például Horvátországban, Lengyelországban vagy a Baltikumban -, így az amerikaiak egyre beljebb "merészkednek" az orosz forrás-zónákhoz közeli területeken. Ugyanakkor orosz részről is több projekt van a tervezőasztalokon, ezek két-három éven belül elérhetik Európát. Mindez versenyélénkülést okoz, és a kereskedelmi profit folyamatosan mérséklődik.
Az aktív kereskedelmet folytató cégek száma csökken ugyan, a fogyasztókért és az adott pozíciókért folytatott verseny viszont növekszik. Ezért az ügyletek margin-tartalma centekre vékonyodott a "régi szép időkhöz" képest. A piacon ma már egy-két százalékos haszon szép eredménynek tekinthető.
- M. A.: A fogyasztók célja, hogy minél olcsóbban, a kereskedők célja, hogy minél diverzifikáltabban tudjanak forráshoz jutni. Ha megvalósulnak a Magyarországot is érintő nagyprojektek, akkor a különböző források között nagyobb versenyhelyzet alakul ki. Azt nem jelenthetjük ki, hogy a jövőben csakis csökkenő földgázárakra lehet számítani, de minél több forrás küzd a Magyarország ellátásában való részvételért, az adott piaci körülmények között relatíve annál alacsonyabb árak várhatók.
A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!