Az OTP Magánnyugdíjpénztár október elején küldött levelet a pénztártagjainak, amelyben felvázolták, hogy két út közül választhatnak, vagy a pénztár jövőbeli működéséhez szükséges összegeket be tudják adományokból szedni a tagoktól, vagy ennek hiányában a végelszámolást választják. Már az akkori levélből is kiderült, hogy a gyenge tagi aktivitás miatt valószínűsíthetően az igazgatótanács a végelszámolást fogja javasolni a küldöttgyűlésnek.
Úgy látszik ez utóbbi forgatókönyv lép életbe, az igazgatótanács küldöttgyűlési meghívójában ugyanis a végelszámolással, jogutód nélküli megszüntetésre vonatkozó javaslat szerepel a napirendi pontok között. A közgyűlés december 10-én lesz, az viszont nem derül ki a meghívó szövegéből, hogy pontosan mikor szűnhet meg a pénztár. A korábbi példák szerint maximum egy éves idő van erre a végelszámolás megkezdésétől számítva, a pénztárak azonban a végelszámolás kezdő időpontjával nem vártak sokat, jövő év elején el is indulhat a procedúra.
Az Aegon után ezzel a bejelentéssel egy másik nagy pénztár távozhat a szektorból, egyre inkább bebizonyosodik, hogy a pénztárak a saját lábukon nem tudnak megállni az adminisztratív korlátok miatt, arra vannak kényszerítve, hogy külső segítséget kérjenek. Mivel a pénztárak már most is a korábbi tartalékaikat élik fel, amelyek nem voltak túlságosan nagyok, a nagyobb intézmények (bankok, biztosítók) több pénzt nem akarnak a rendszerbe tenni, ezért a tagi adomány marad, mint menekülési út.
Ezzel viszont az a legnagyobb probléma, hogy nem lehet a tagokat erre kötelezni, mindenkinek saját döntésére van bízva, hogy mit tesz. Az Aegon nem is volt hajlandó tagi adományt kérni, az OTP megpróbálkozott vele viszonylag későn, azonban az alacsony fizetési hajlandóság miatt nem maradt más hátra, mint a megszűnés. A szektor többi, megmaradó szereplője számára ez egy érdekes helyzetet jelent, hiszen az októberi gyűjtésünk szerint 13 500 tagnak kell majd döntenie. Nagy kérdés, hogy a tagok egy másik pénztárba átlépve mennyire változtatják meg a magatartásukat.