A Magyar Bankszövetség a bankok megkérdezése alapján úgy becsüli, hogy az átlagosnak számító devizahiteles ügyfelek számára az elszámolás és a forintosítás nyomán a havi törlesztőrészlet átlagosan 20 százalékkal csökkent - mondta Becsei András, a szervezet alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója. A magyar bankszektor számára az elszámolás mintegy 1000 milliárd forintos terhe a banki tőkeállomány harmadára rúg. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárra 100 ezer forint jut.

A következő fontos elszámolási időszak augusztus 1-je és szeptember 30. között lesz, amikor a bankok elszámolnak a forinthitelekkel is. Becsei ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy sok ügyfél nullás levelet kap majd, hiszen esetükben nem volt árfolyamrés és a bankok jellemzően nem emeltek a forintkamaton..

A szervezet úgy számolja, hogy az "átlagos", azaz nem problémás, teljesítő hiteles (ide a szűk félmillió élő szerződés fele tartozik) 82 százaléka számára a törlesztőrészlet csökkent, 16 százalék számára nincs jelentős változás, míg 2 százalék számára nőtt. Bár e számok más módszerrel készültek, mégis érdemes azokat összevetni a Rogán Antal fideszes frakcióvezető által a múlt héten közöltekkel: a politikus szerint a banki elszámolásban érintett devizahitelesek 51 százaléknak egyértelműen csökkent 26 százaléknál nagyjából változatlan maradt vagy kismértékben csökkent a törlesztőrészlete, a fennmaradó 23 százaléknál pedig "bizonytalan", hogy miként változott.

Kapcsolódó

Sokféle adós van

Az adósok öt archetípusát vette sorra Becsei. Az egyik az árfolyamgátba be nem lépett ügyfél, akinek a törlesztője most átlagosan 20-25 százalékkal mérséklődött - fontos azonban hozzátenni, hogy az eredeti feltételek és a jelenlegi devizaárfolyamok mellett mára az eredetihez képest 50 százalékkal nőtt volna a havi törlesztőjük.

A másodikba az árfolyamgátas egykori devizahitelesek tartoznak, akik esetében a gyűjtőszámla jellemzően lenullázódott. (Összességében az árfolyamgátba belépett ügyfelek jártak az elszámolással a legjobban.) A harmadik szegmens az ominózus két százalék, akik törlesztője nőtt, ide alapvetően a türelmi idős konstrukcióban lévők, valamint a jenben eladósodottak tartoznak.

A negyedik típus a nem teljesítő hiteleseké, (ezek aránya mintegy 18 százalék), akiknél az elszámolás és forintosítás nyomán a hátralék csökkent vagy az esetek harmadában el is tűnt (ahogy Becsei fogalmazott: az utóbbiak új esélyt kaptak). Az ötödik kategóriába tartozó ügyfeleknél (akiknek főleg személyi kölcsönben és deviza alapú autóhitelben ülnek) pedig nem volt forintosítás, csak elszámolás, így az utóbbi csak részben tudta ellensúlyozni az árfolyamhatást.

Már a GDP-növekedést veszélyezteti a bankadó

A bankokra 2010 óta kivezetett különadók mértéke ma már kontraproduktív: a Bankszövetség számításai szerint az idén ezekből befolyó nettó 370 milliárd forintot már felülmúlja az a negatív GDP-hatás (ennek mértéke az nhp-val kapcsolatos hatásszámításokból kiindulva a GDP 1,2 százalékára, azaz mintegy 400 milliárd forintra becsülhető), amely emiatt alakul ki, hogy ezt a pénzt a bankok nem tudják hitelezésre fordítani és így az nem gyorsítja a gazdasági növekedést - derül ki Kovács Levente, a szervezet főtitkára szavaiból.

Banki különadók a büdzsé
ÉvMilliárd Ft
2010136
201157
2012136
2013369
2014370
2015 (várható)370
Összesen1438
Forrás: Magyar Bankszövetség

E számítások szerint 2010-2015 között a különadók nyomán 1438 milliárd forintot fizettek/fizetnek be a bankok a költségvetésbe, további 1268 milliárdot pedig más adó- és járuléksoron.

Fontos szem előtt tartani, hogy veszteséges bankszektorral nem lehet gazdasági növekedést tervezni - fogalmazott Kovács.