A Magyar Nemzeti Bank felmérései szerint az elmúlt évben a vállalati hitelkereslet csökkent, ugyanakkor az idei évben már a hitelkínálat is szűkült, ugyanakkor a hitelkereslet lényegében a korábbi, alacsony szinten stagnált. Ennek következtében a szumma kamatmarzs-hatás növekedést mutat - hívta fel a figyelmet Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Figyelő kkv-konferenciáján. A szakember szerint a hitelek árazásába a cds-felár nagyjából 30 százalékban épül be.

A vállalati kamatfelárakat ennél is kevésbé befolyásolja a késedelmes hitelek aránya - mondta Kovács, a bankoknál működik a leírási hajlandóság, ám ezt mérsékelten érvényesítik a kamatfelárban. Szerinte a rossz hitelek növekedésére kevésbé van hatásal a munkanélküliség, sőt a devizaárfolyam is, sokkal inkább a kormányzati intézkedések utáni bizonytalanság mozgatja jobban a kétes állományt. A hitelállományon belül 20 százalék körül van a lakossági és a vállalati késedelmes állomány. Fontos megkülönböztetni, hogy a 20 százalékból 12 százalék körül van az, aki nem tud fizetni. De 8 százalék körüli azon adósok aránya, akik nem is akarnak fizetni. Fontos, hogy az adósmentő megoldások csak a fizetni nem képes ügyfélállományt segítsék, a nyerészkedőket ne - hívta fel a figyelmet a főtitkár.

Romokban hever a versenyképesség

A hitelkeresletet a bizonytalan gazdaságpolitika, a gyenge gazdasági teljesítmény és a magas forintkamatok és a fentiek és a portfolióromlás miatt szigorodó banki hitelezési követelmények fogják vissza. A hitelkínálatot a túl komoly banki hitelezési előírások is nehezítik, Kovács szerint ma nagyjából 18 százalékos hazánkban a tőkekövetelmény, így a likviditás rendkívül drága. Tavaly 10-11 százalékos veszteséget ért el a magyar bankrendszer, míg Csehország és Lengyelország bankjai 10-15 százalékos ROE mutatóval büszkélkedhetnek. Ez számottevően rontja a hazai bankok versenyképességét - köszönhetően a különadóknak.

Az elmúlt két évtizedben a bankszektor reál ROE-mutatója 3,18 százalék volt - ilyen hozamra ma bankbetétben senki nem helyezne el pénzt. A szektor dolgozóinak negyedét kénytelen volt elbocsátani. A tőkeveszteség miatt az elmúlt években 2 milliárd euró tőkepótlás történt a tulajdonosok részéről.

Külföldre mehetnek a tranzakciók

A tranzakciós illeték 1 ezrelékről történő megduplázásával kapcsolatban Kovács Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok a korábbiaknál komolyabb mértékben terhelik majd rá a fogyasztókra a terheket. A nagyvállalati ügyfelek esetében a korábbi egyedi megállapodások révén ez a teher nagyon komoly terhelést jelent majd, ezért komoly veszély, hogy a nagyvállalatok külföldre viszik majd a tranzakcióikat. Ez komoly likviditást visz majd ki a bankrendszerből - ennek jelei már tapasztalhatóak - mondta a főtitkár.

Mindez azzal jár, hogy bár megmarad a 100-120 százalék körüli hitel/betét mutató, ám ez jelentősen alacsonyabb betétállományra vetül majd. Mindez azt jelenti, hogy a bankok kénytelenek lesznek áttekinteni a hitelportfoliójukat. A hosszú távú kölcsönökből - lakáshitelek, beruházási hitelek - nem tudnak kivonulni, így csak a rövid távú hitelekhez kénytelenek nyúlni - ez pedig azt jelenti, hogy a vállalatok esetében a napi likviditást biztosító - a válság idején sem komolyn csökkenő - forgóeszköz hitelállományt fogja érinteni - azt a hitel elemet, amely a napi likviditáshoz a leginkább szükséges.

A legnagyobb gond a bizalomhiány

A bizalom hiánya a legnagyobb probléma - értett egyet a Bankszövetség főtitkárával Futó Péter, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint a bizonytalanság (és emiatt az emelkedő cds-felárak) mellett a nem fizető vállalatok aránya is okolható azért, hogy a magyar banki kamatmarzs 4 százalékos mértékével a legmagasabb a régióban. A bankok óvatos hitelezésének köszönhetően több, mint 20 százalékos az elutasított hitelkérelmek aránya - mondta Futó Péter.

A másik oldalról nagyon komoly probléma, hogy a beruházási szint a GDP 16 százalékára esett - még azok a cégek sem kezdenek beruházásba, amelyeknek meglenne ehhez a forrásuk is meglenne.