A fogyasztói bizalmi index adatai alapján úgy látszik, hogy - feltéve, hogy az épp most zajló júniusi felmérés adatai is a bizalom növekedését jelzik majd előre - a második félévben tényleges vásárlásokba csaphat át a fogyasztók bizakodása. Ha ugyanis a júniusi adatok is előremozdulást jeleznének, akkor 3. negyedéve kedvező irányba tartana a fogyasztók bizalma - mondta el a Magyar Marketing Szövetség konferenciáján Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet, ügyvezető igazgatója. A fogyasztói bizalom kulcskérdés, hiszen az adatokból eddig is látszott, hogy több lehetősége lett volna az embereknek a fogyasztásra, mint amit a statisztikák mutatnak, hiszen a GDP-nél jelentősebb volt a fogyasztás visszaesése. Ez azt mutatja, hogy a bizalmi deficit tartotta vissza a vásárlásoktól immár 6. éve a magyar polgárokat. A fogyasztástól történő elfordulás folyamatában a háztartások először 2008-2009-ben kevesebbet vásároltak, majd az olcsóbb termékeket kezdték el keresni, s ezt követette, hogy az elmúlt egy-másfél évben a boltokból is kikoptak a vevők - kevesebben vásároltak.
Kozák szerint, ha idén legalább már stagnálni fog éves szinten a fogyasztás, az már jó alap lehet a jövőre nézve. A GfK ügyvezető igazgatója szerint komoly probléma, hogy a társadalmon belüli jövedelemkülönbségek nőnek az elmúlt években - a középosztály helyben maradása mellett a jómódúak gazdagabbak lettek, a leszakadók hátránya tovább nőtt. Mindennek a kellemetlen hatását felerősíti az elöregedő társadalom. A jövő fogyasztása kapcsán ezen felül számolni kell azzal a folyamatosan növekvő - jelenleg több százezres nagyságrendűre tehető - embertömeggel, akik külföldön keresik a kenyerüket, s így ők is kiesnek a hazai fogyasztói körből.
Az elmúlt években a fogyasztói szerkezet változása önmagában 3,25 százalékkal vetette vissza a hazai fogyasztást. A dráguló élelmiszerárak mellett a kevesebb elkölthető pénz is természetesen negatívan hatott a fogyasztásra. Ugyanakkor az is negatív hatással volt a mutatókra, hogy a vásárlók tudatosabbak lettek - előre kiválasztott (az akciós újságban meghirdetett) terméket keresnek a boltokban - s ez a vásárlási élményt rombolta és lecsökkentette az impulzus-vásárlások arányát. A magyar népesség szerkezeti változása (a szingli lét előretörése) a fogyasztás szempontjából ugyanakkor előnynek számít - két egyszemélyes háztartás többet fogyaszt, mint egy kétszemélyes -, viszont Kozák szerint az a tény, hogy a társadalom egyre többször étkezik a lakáson kívül, bizony negatív hatás a fogyasztás szempontjából.
Mire költünk 2020-ban?
A GfK prognózisa szerint 2020-ra a magyar fogyasztók kiadási szerkezetében visszaszorul az élelmiszerekre költött összeg - a tavalyi 24,5 százalékról 20 százalék alá kerül a fogyasztói kosárban. Ruházati termékekre jelentősen növekszik majd a költés. Ugyanakkor a lakásfenntartásra is jóval többet fognak költeni a magyar családok - ennek következtében a családok költéseiben a legkomolyabb tétel már nem az élelmiszer lesz az elkövetkező években. Nőni fog az egészségügyre és a közlekedésre fordított költés és a kultúra és vendéglátásra fordított összegek is emelkedni fognak.
Alapjaiban változott meg még az internetet használók gyakorlata is az elmúlt évek során - hívta fel a figyelmet Kurucz Imre, NRC, kutatási igazgatója. A mai fiatalok esetében egyértelműen kikopóban van a korábban egyeduralkodó e-mail használata - kommunikációjukban a közösségi oldalak kerültek előtérbe. Kurucz szerint jól érezhető ugyanakkor, hogy a magyar internethasználókat a web2 világában kínált megoldások közül nem érintette meg például a tartalomgenerálás (blogírás, hang- és videomegosztás). A Facebookon a hazai internethasználók közel 90 százaléka fenn van, s valamennyien kapcsolatteremtésre is használják a szolgáltatást. Az érintettek 70-72 százaléka tesz fel megjegyzést, vagy oszt meg mások által közzétett tartalmat. Eseményt a Facebook használók harmada hirdet meg a szolgáltatáson keresztül. A látogatók 68 százaléka kapcsolódott eddig valamilyen terméket, szolgáltatást kínáló cég honlapjához, lájkolta azt. A legalább hetente az internetre lépők közül 3,2 millióan vásároltak már a neten, közülük minden második az elmúlt hat hónapban is vásárolt - más kérdés, hogy az online vásárlók továbbra is rendkívül keveset költenek a netes vásárlások során. Az online vásárlók körében immár közel 25 százalék azok aránya, akik már-már "életvitelszerűen", mintegy szórakozásképp látogat rendszeresen ezekre az oldalakra, így növelve az impulzusvásárlások esélyét. A vásárlók több, mint 50 százaléka körülnéz a felkeresett online áruházban - legalább az akciós ajánlatokat átszemlézi. Minden hatodik internetező kipróbálta már a kuponos oldalakat, s bár összességében kedvezőnek ítélik meg az olcsóbb vásárlási lehetőséget, egyharmaduk ma már elismeri, hogy összességében többet költ az akciós ajánlatok bűvkörében, mint amire igazából szükség volna.