Az Uber Hungary Kft felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon bejegyzett, a hatályos magyar jogszabályok szerint működő vállalkozásként 2015-ben 25 millió forint adót és járulékot fizetett. Ez bevételarányosan messze meghaladja azt, amit a milliárdos árbevételű taxicégek adóban fizetnek.

Az Uber autóspartnereinek mindegyike rendelkezik személyszállítási engedéllyel, ez ugyanis a kötelező előfeltétele annak, hogy használják az Uber platformját. Minden egyes autós partner körülbelül 200 ezer forintot költött az engedélyek megszerzésére. Az államnak ebből több százmilliós bevétele keletkezett. Az engedélyeket ugyanaz a Nemzeti Közlekedési Hatóság állította ki, amelyik a taxiengedélyeket is kiállítja - szögezte le a cég.

Kapcsolódó

Zsákutcás tárgyalások

Az Ubernél úgy látják, a kezdetektől fogva készen álltak a tárgyalásokra a döntéshozókkal. Több mint ötven alkalommal kért hivatalos formában találkozót több mint 10 különböző kormányzati politikustól. Többségük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Mindössze két találkozóra került sor az NFM-mel, melyek eredménytelenül végződtek - olvasható a közleményben.

Ezen két találkozó során az Uber egyebek között azt próbálta elmagyarázni a döntéshozóknak, hogy mitől transzparens és nyomonkövethető az Uber és ez milyen adóbevételt generál az államnak, továbbá miként védi a fogyasztó érdekeit. Arról is tájékoztatták őket, hogy miként fehéríti ki az Uber online fizetési rendszere az amúgy készpénzalapú és a visszaélésekről, feketefuvarokról hírhedt személyszállítási iparágat, illetve miként erősítik a versenyt az ilyen típusú szolgáltatások.

Vissza a huszadik századba

A társaság szerint a minisztérium merev elzárkózást tanúsított és semelyik észrevételüket nem volt hajlandó figyelembe venni.

Ehelyett azt követelték, hogy az Uber hagyjon fel a platform "lelkének" számító online díjkalkuláció használatával, ami az átláthatóság és a megbízhatóság kulcsa, és szereltessen be a múlt század ‘90-es éveit idéző taxiórát minden autós partnerének járművébe. Azt is elvárták volna, hogy tegye lehetővé a készpénzes fizetést és szereltessen kártyaleolvasót minden járműbe, mivel a minisztérium szerint az online fizetés nem elegendő.

Azt is kérték a cégtől, hogy emelje meg az árait egy hatóságilag meghatározott, mesterségesen magasan tartott szintre, amely a startup szerint a budapestiek többsége számára megfizethetetlen, és az EU-ban a legmagasabbnak számít az átlagfizetésekhez mérten.

A cég szerint többször megkérdezték, hogy a jelenlegi szabályozást miért nem lehet újragondolni és módosítani, ha mind a kormány, mind a taxis érdekképviseletek túl bonyolultnak tartják, elismerik, hogy versenyellenes, és túlzott terheket ró a taxisokra. Azt is megkérdezték, miért ragaszkodik a kormány a hatósági árhoz, miközben a NFM miniszterhelyettese is elismerte, hogy az elhibázott és nem megfelelő eszköz. A közlemény szerint választ egyetlen alkalommal sem kaptak a kérdéseikre, csak elzárkózást az érdemi megoldás-kereséstől.

Mindezektől függetlenül az Uber továbbra is nyitott a tárgyalásokra, hogy konstruktív megoldás szülessen, és arra kéri a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket az elavult szabályozás módosításáról.