Visszavonul Magyarországon az amerikai energiamulti - a károk maradnak

A sikertelen csődeljárást követően novemberben elindult a kazincbarcikai és a tiszapalkonyai hőerőműveket üzemeltető, amerikai hátterű AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. (AES Borsod) felszámolási eljárása. Az áramtermelést a tiszapalkonyai 90 megawatt kapacitású, széntüzelésű erőműben májusban, míg a 71 megawatt kapacitású, biomassza-alapon működő Borsodi Erőműben júniusban állította le a tulajdonos. A cég felszámolását a csődeljárásban is közreműködő BIS Csődgondnok és Tanácsadó Zrt. bonyolítja le, a kijelölt felszámolóbiztos azonban nem kívánt portálunknak nyilatkozni a felszámolásról, a tartozásokról és a dolgozók elbocsátásáról, mint ahogy az AES Borsod tavasszal bejelentett, ám meghiúsult adásvételéről sem.

Januárban több mint száz embernek mondanak fel

A felszámoló december közepén a két telephelyre vonatkozóan 132 dolgozó (105 fizikai és 27 szellemi munkakörben foglalkoztatott) csoportos elbocsátását jelentette be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjához, ez 55 fővel kevesebb az előzetesen, novemberben jelzettnél - tudtuk meg a munkaügyi hivataltól, amely felajánlja közvetítési és egyéb szolgáltatásait a dolgozók elhelyezkedésének elősegítésére. A dolgozók átmeneti megtartására az erőművek állagmegóvása és az őrző-védő feladatok ellátása miatt van szükség. Az érintett munkavállalóknak 2012. január 20-ától kezdődően mondanak fel.

Az AES májusban jelentette be, hogy a többségi tulajdonos AES Áramtermelő Holding B.V. eladja az AES Borsodi Energetikai Kft.-t a Cívis Capital Ingatlanfejlesztő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, amelynek szándékában állt továbbműködtetni a hőerőműveket és vállalni a rekultivációs költségeket. A befolyásszerzést a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) is engedélyezni kell, a Cívis Capital az erre vonatkozó kérelmét augusztusban visszavonta, majd egy öttagú konzorcium tagjaként újra kérte a hivataltól az üzletrész átruházáshoz történő hozzájárulását. Az AES Borsod tájékoztatása szerint a cég adásvétele az elhúzódó hivatali eljárás miatt nem valósult meg a felszámolás elindulásáig. Kerestük az ügyben a Cívis Capitalt is, amelynek cégvezetőjét sem december elején, sem most, ezúttal szabadságra hivatkozva nem sikerült telefonon elérni.

A nehéz finanszírozási helyzetbe került AES Borsod júliusban menekült csődvédelembe (a csődeljárás alatt nem lehet követeléseket érvényesíteni az adóssal szemben), majd egyezség híján november 7-én elindult a felszámolási eljárása. Az amerikai hátterű AES (az AES Corporation globális energiaipari vállalat székhelye Virginiában, Arlingtonban van) 1996-ban vásárolta meg az erőműveket a magyar államtól, és üzemeltette azokat. A cég jelentős vevője volt az AES-Tisza Erőmű Kft. és a MAVIR Zrt., árbevételének döntő többsége tőlük származott.

Tartósan veszteségesen termelt az AES Borsod

Az AES Borsod nem volt eredményes: 2008-ban, 2009-ben és 2011-ben - tevékenységének novemberi zárásáig - vesztesége meghaladta a 2-2 milliárd forintot, míg 2010-ben "csak" 633 milliós mínuszt könyvelt el. Nettó árbevétele 2010-ben 17,6 milliárd forintot tett ki, idén ez - az áramtermelés májusi, illetve júniusi leállításával - 4,2 milliárdra csökkent. A kötelezettségállománya meghaladja az 1,6 milliárd forintot, ami rövid lejáratú kötelezettség, a nagy része, 948 millió forint szállítói tartozás - derül ki a cég zárómérlegéből. A cég elvesztette a 2008-as egymilliárdos saját tőkéjét, a zárómérlegében már mínusz 4,6 milliárd forintos saját tőke szerepel.

Az erőművek leállítását a veszteséges működtetéssel indokolta az AES májusban. Ehhez hozzájárult egyebek mellett az áram árának csökkenése, illetve az alapanyagok (szén, biomassza) árának inflációt meghaladó emelkedése, valamint a szén-dioxid-kibocsátási költségek növekedése is jelentősen csökkentette az üzemek versenyképességét.

A céget jogutód nélkül akarták megszüntetni

Az AES Borsod mindkét erőművére vonatkozóan 2014. december 31-ig rendelkezik villamos energia termelői működési engedéllyel. A cég az erőművek működtetésének szüneteltetésére kapott engedélyt idén áprilisban, illetve júniusban - tudta meg a Napi Gazdaság Online a MEH-től.

A cég idén márciusban még a jogutód nélküli megszüntetésének előzetes jóváhagyását kérte a hivataltól. A MEH azonban júniusban elutasította a kérelmet, többek között arra hivatkozva, hogy a cég nem rendelkezik forrással az erőművek rekultivációjára, kármentesítésére. Az AES Borsod az energiahivatalnak címzett egyik levelében maga ismerte el, hogy "nem rendelkezik a céltartalékban jelzett rekultivációs kötelezettség teljesítésére elkülönített pénzeszközökkel", valamint a biztosítása csak a hirtelen, balesetszerűen bekövetkező környezeti károkra terjed ki, a meglévő környezetszennyezésre nem - áll a MEH határozatában. Így a cég a jogutód nélküli megszüntetés esetén a működés következtében előállt környezeti károkat nem háríthatná el és a rekultivációs kötelezettségét nem teljesíthetné.

Kétszer is megpróbálták új tulajdonosnak átadni a céget

Az AES Borsod május 2-án felszámolás iránti kérelmet is benyújtott a bíróságra. Május 7-én pedig 100 százalékos üzletrész átruházási szerződést írt alá a Cívis Capitallal, amely cég kérte is a befolyásszerzés jóváhagyását a MEH-től, de a kérelmet augusztusban visszavonta. Az AES Borsod tulajdonosai ekkor - a cég csődeljárása alatt - egy öttagú konzorciummal kötöttek új, 20-20 százalékos üzletrészek együttes átruházására vonatkozó szerződést. A konzorcium egyik tagja a Cívis Capital, továbbá az R.K. Regionális Környezetvédelmi és Pénzügyi Tanácsadó Zrt., a BS Investment Zrt., a Screen International Kft. és az EHHE Energetikai és Hulladékhasznosító Kft.

A Cívis Capital - az Opten cégtárának adatai szerint - az elmúlt két évben veszteségesen működött, tulajdonos-vezérigazgatója Danyi János, Debrecenben ismert vállalkozó. A Cívis Capital a Cívis Investment Kft.-n keresztül érdekelt a Techcon Környezetvédelmi és Energetikai Kft.-ben, amely tulajdonosa a Polgáron gumiabroncsok égetésével áramot termelő erőműnek. (A Hajdú Online szerint az évek óta tervezett erőmű termelése csak idén indult el.) Az Opten adataiból az is kiderül, hogy a Cívis Investment Techcon-üzletrészének zálogjogosultja a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a nyújtott állami támogatás miatt).

Ki viselje a környezeti károk helyreállításának költségét?

A konzorcium tagjai külön-külön kérték a MEH-től a befolyásszerzés tudomásul vételét. A hivatal még nem hozott határozatot, folyamatban lévő ügyről nem adhat bővebb felvilágosítást. Az álláspontját ugyanakkor közölte portálunkkal a MEH. A hivatal szerint társadalmi, gazdasági érdek, hogy a leendő befektető hosszú távon képes legyen szakmailag, pénzügyileg biztosítani a további működést - így a fogyasztók biztonságos ellátását -, azaz elegendő fedezet álljon rendelkezésére a tüzelőanyag, a karbantartás-hibaelhárítás, valamint a munkabérek biztosítására.

További fontos tényező a MEH szerint, hogy a hazai piacról kivonuló befektető (AES) által hátrahagyott környezeti károk felszámolására (bánya, illetve erőművi telephelyi rekultiváció) az új befektető képes legyen. Amennyiben sem az eredeti, sem az új befektető nem képes erre, úgy a környezethasználattal együtt járó környezeti terhek helyreállítását az állami költségvetésből kell biztosítani. A probléma gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi összetettsége miatt a hivatal kezdeményezte az illetékes bányakapitányság és környezetvédelmi hatóság fellépését is - áll a MEH portálunknak küldött írásos válaszában.

Kétséges az új befektetők alkalmassága

A hivatal eddig nem kapott olyan megnyugtató választ a leendő befektetőktől, amely biztosítja az érintett erőművek további, hosszú távú működését és a környezeti károk helyreállítását.

Az AES Borsod tevékenységet lezáró mérlegében 4,4 milliárd forintos céltartalék szerepel a várható kötelezettségekre. 2011-ben a rekultivációs kötelezettségekre 1,9 milliárdos céltartalékot képeztek, a Tiszapalkonyán az erőmű leállítása miatt bekövetkezett üzemzavar kártérítési igényére 311 millió forintot, míg a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése miatti kötelezettségekre 989 milliót. Az éves beszámolóhoz csatolt független könyvvizsgálói jelentés szerint ugyanakkor a beszámoló nem ad megbízható és valós képet a felszámolás alatt lévő cég november 6-án fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.