Az MNB ugyanis a két cég tevékenységének vizsgálatára lefolytatott eljárásánál megállapította, hogy azok nem tudtak eleget tenni ügyfeleik felé fennálló kötelezettségeiknek, emiatt visszavont mindkét társaság a befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatásokra, valamint árutőzsdei szolgáltatások végzésére jogosító engedélyét, és ezzel egyidejűleg kezdeményezte azok felszámolását és a felszámolók kirendelését.

A Buda-Cash Brókerház Zrt. esetében az átfogó vizsgálat helyszíni szakaszának első napján alapos gyanú merült fel arra, hogy a társaság nem tud elszámolni az ügyfelek reá bízott vagyonával. Mivel ez a legsúlyosabb felügyeleti intézkedést (a tevékenységi engedély visszavonását) önmagában is megalapozta, ezért a vizsgálat fókusza is ez lett magyarázta Matolcsy.

Kapcsolódó

A Quaestor vizsgálatára a Buda-Cash ügy miatt elrendelt, teljes szektort érintő célvizsgálat sorozat keretében került sor, ami kimondottan az értékpapír- és pénzfedezettség megfelelőségét ellenőrizte. Az MNB e társaságokkal szemben folytatott eljárásai tehát nem terjedtek ki az esetleges jogellenes vagyonkimentés vizsgálatára, erre vonatkozó megállapítást így a vizsgálat keretében az MNB nem tett. Ha ugyanis a befektetési vállalkozás nem tud elszámolni ügyfelei vagyonával, az önmagában magával vonja a legsúlyosabb intézkedést, attól függetlenül, mi vezetett ehhez a helyzethez - olvasható az írásos válaszban.

Matolcsy szerint az okok részletesebb feltárása más eljárás - alapvetően a büntetőeljárás - tárgya lehet. Az MNB mindkét ügyben feljelentést tett, mely alapján mindkét ügyben rendőrségi nyomozás zajlik. Hogy a nyomozás során esetleges vagyonkimentésre vonatkozó adat merült-e fel, arról az MNB nem rendelkezik információval. (Polt Péter legfőbb ügyész a egy írásos válaszában a napokban úgy fogalmazott, hogy jelenleg az ügyészség még nem döntött, milyen konkrét bűncselekményekkel vádolják meg az érintetteket, a "részletes tényállás magállapításra" csak később kerül sor.

A csődtörvény alapján a felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. Az MNB a vizsgálatok során beszerzett, valamennyi rendelkezésére álló dokumentumot, illetve információt átadta a felszámolónak.

Mi számít bennfentes információnak?

A tőkepiaci törvény értelmében bennfentes információnak az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos olyan lényeges információ számít, ami még nem került nyilvánosságra, az eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozik, és nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas volna az adott pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására.

Csakhogy a szabályozott piacra be nem vezetett kötvény kibocsátóját a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, mint a bennfentes kereskedelem megvalósulásának elvi előfeltétele nem terheli, így a szabályozott piacra be nem vezetett kötvényeknél a bennfentes kereskedelem megvalósulásának lehetősége nem áll fenn. Emiatt az MNB nem indított piacfelügyeleti eljárást az érintett társaságokkal szemben - olvasható Matolcsy György válaszában.