Az elmúlt néhány évtizedben a harmadára csökkent a vasutat használók száma. Míg a hatvanas-hetvenes években évi 400 millió, most évi 140 millió utasunk van, akiknek a fele az elővárosi vonalainkon utazik - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Homolya Róbert a MÁV elnök-vezérigazgatója.
A jegyeladások a bevételeknek csak körülbelül 18 százalékát adják, a fennmaradó összeg - mivel a cég közszolgáltató - a központi költségvetésből származik. A vasúti áruszállító magántársaságok által fizetett pályadíjból jóval kevesebb pénz folyik be, mint a főtevékenységből, a személyszállításból.
Jegyárbevétel
A MÁV vezetőségének célja, hogy több utasa legyen a vasútnak, és a jegyárbevétel a költségek minél nagyobb hányadát fedezze. Akkor ugyanis saját pénzből is indíthatnak nagyobb fejlesztéseket.
A következő időszakban egyrészt a Budapesten belüli közlekedést fejlesztik, mert ma ez a szűk keresztmetszet. Itt mennek a leglassabban a vonatok, így bőven van teendő a pálya- és a felsővezeték-beruházások terén. Fejleszteni kell a fejpályaudvarokat is. Hatalmas, főleg vasút-technológiai beruházások indulnak.
Marad a Déli
Arra a kérdésre, hogy mikor költözik a forgalom a Déliből Kelenföldre, és létesül az épület helyén a korábban emlegetett sport- és kereskedelmi centrum, az a válasz érkezett, hogy a MÁV nem készül a vasútüzem elköltöztetésére. Sőt az ősszel egy nagy karbantartás keretében teljesen átvizsgálják és kijavítják a felsővezeték-hálózatot, a biztosítóberendezéseket, korszerűsítik az utastájékoztató rendszert.
Hétezer kilométernyi hálózatot kell fenntartani, sok eszköz ötven-hatvan éves - fejtegette a vezérigazgató. A felső vezeték nem azért szakad el, mert nincs karbantartva, vagy nem üzemképes, hanem azért, mert van a karbantartásnak, a felújításnak egy olyan szintje, amelyre a társaságnak sajnos évtizedek óta nincs pénze.
Évente mintegy negyvenmilliárd forintot fordítanak karbantartásra, de ez fajlagosan elmarad a szomszédos országokétól.
A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu