Európában összességében majd 40 milliárd eurónyi forrásbevonás történt tavaly, ami 80 százalékkal több, mint 2010-ben volt, de ennek értéke még így is elmarad a válság előtti évektől - közölte az EVCA. A növekedés részben kockázati tőkealapok és növekedési alapoknak köszönhető; előbbiek 50 százalékos növekedést produkáltak előző évhez képest, utóbbiak pedig dupláztak.

2011-ben nőtt a lezárt tranzakciók száma is és megközelítette a 2008-as 150-et. A növekedés a kivásárlási-és növekedési szegmensnek köszönhető, hiszen amíg 2009-ben 27 lezárt deal-je volt ezeknek az alapoknak, 2010-ben 47, míg 2011-ben 60 alap számolt be lezárt tranzakciókról.

Feljövőben a régió

A kutatás szerint a kelet-közép európai régió az alapok finanszírozása tekintetében továbbra is marginális szerepet tölt be (a bevont tőke 83 százaléka Nagy-Britanniából, Írországból, Skandináviából, Franciaországból és a Benelux-államokból jött), bár a végrehajtott tranzakciók számát tekintve kisebb a lemaradás.

Amennyiben a befektetett összegek GDP arányos súlyát nézzük, a hazai kép kedvező: a befektetés célországa szerint GDP arányában mérve Magyarország a hatodik helyet foglalja el Európában; ezzel jelentősen meghaladjuk nemcsak a régió, de egész Európa átlagát is. Zsembery Levente, a Biggeorge's-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója az adatokat kommentálva elmondta, hogy ez azért is pozitívum, mert a tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol a korai fázisú finanszírozásban a kockázati tőke aktívabb, az innovációk nagyobb eséllyel érnek célt, ezek a vállalkozások felnőve a növekedés motorjaivá válhatnak. "A cél persze az lenne, hogy a régió és Magyarország ne csak a GDP arányában, de abszolút értékében is érje utol Nyugat-Európát. Bízzunk benne, hogy az eddigi lendületet adó Jeremie-program második része képes lesz ezt véghezvinni" - közölte a szakember.

Jelentős kormányzati hátszél

Ahogy Európában, úgy itthon is az élettudományok, az információtechnológia és a kommunikációs szektorban a legaktívabb a kockázati tőke, hiszen a befektetéseknek közel 60 százalékát ez a három terület adja.

Ami az új források bevonását illeti, a korábban sokszínű kép egyszerűsödni látszik. A korai fázisú kockázati tőke befektetések területén (venture capital) a kormányzati szereplők léptek előre a legnagyobb finanszírozókká: míg 2007-ben még a források 10 százalékát biztosították (ami a finanszírozók között hatodik helyre volt elég), addig 2011-ben a kormányzati szektor - ahogy Európában máshol is - már messze a legnagyobb, 35 százalékos súlyú szereplő volt. Eközben a kivásárlási tőke (buy-out) piacán az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak, alapok) domináltak, míg a általános célú alapoknál a magánbefektetők váltak elsődleges finanszírozókká.