Nagyon kibukott a Vasutasok Szakszervezete a MÁV-Start vezetésének húzása miatt. A személyszállítással foglalkozó állami közlekedési cégnél van év végén egy egyszeri jutalomfajta, amit rendelkezésre állási pótléknak hívnak. Az egyszeri pénz azoknak jár a vezérigazgató által jegyzett utasítás alapján, akik decemberben nem maradtak vagy maradnak távol a munkától két napnál többel „más jogcímen”. Csak hát már a határozat megjelenésének napján, december 7-én többen túl voltak ezen a két napnál több, más jogcímen való távolmaradáson, ezért kimaradnak az átlagosan 80, illetve 120 ezer forintos juttatásból - derül ki a szakszervezet leveléből a 24.hu szerint.

Sokan épp azért voltak túl a három nap hiányzáson, mert érdekvédelmi tevékenységet végeztek. A VSZ álláspontja szerint a rendeletben ezt a MÁV a szakszervezeti dolgozókra szabta. Viszont azokat is kizárják a jutalomból, akik önhibájukon kívüli okból, betegség vagy üzemi baleset miatt éves szinten 21 napnál többet voltak távol a munkától.

Sajnálattal konstatáltuk, hogy az év végi rendelkezésre állási pótlék vonatkozásában – az érdekképviseleti egyeztetésen is ismertetett érveink ellenére – a munkáltató a súlyos jogszerűségi aggályokat is felvető, diszkriminatív kizáró feltételek alkalmazásának szándékától nem állt el - közölte Gönczi Tamás, a VDSzSz Szolidaritás Startos társasági vezető ügyvivője.

Közben a MÁV tett engedményeket a betegség/baleset miatt távol lévő kollégák esetében: a kizáró feltételek körében az év során keresőképtelen állományban töltött napok számát 15 napról 21 napra emelték meg. De a VDSZSZ kifogásolja, hogy az érdekképviseleti (üzemi tanácsi, munkavédelmi képviselői, szakszervezeti) munkaidő-kedvezmény „szankciómentes” felhasználásnak 0 napról legfeljebb egy munkanapra való „felemelése” minimális mértékben növelte csak a jogosultak körét. Úgy vélik ez egyes munkavállalói csoportok védett tulajdonságaival összefüggő, jogilag tiltott közvetett hátrányos megkülönböztetését eredményezik még mindig.

Különösen érthetetlennek és sérelmesnek tartjuk, hogy a munkáltató a keresőképtelenség kizáró feltételként való figyelembe vétele során nem tartotta értékelésre érdemesnek sem a Startos munkavállalók fokozott járványügyi kockázatnak való kitettségét (ami egyébként az egész vállalatcsoporton belül a Startos munkavállalókat sújtotta leginkább), sem a munkavállalói önhiba teljes hiányát, illetve azt sem, hogy az érintettek a keresőképtelenségükből eredően már eleve jelentős keresetkiesést voltak kénytelenek elszenvedni - írja az érdekképviseleti vezető.