A Napi.hu megkeresésére Budapest kormányhivatala közölte: a fővárosi illetékességi területén minden évben kiemelten vizsgálja, hogy az online kereskedőcégek betartják-e a fogyasztóvédelmi szabályokat.

Az ellenőrzés kiterjed többek között arra, hogy eleget tesznek-e tájékoztatási kötelezettségüknek, megfelelő-e a panaszkezelés, illetve a szavatosság és jótállási igények intézése, továbbá kerülik-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.

2022-ben 54 webáruházat ellenőriztek, a hatóság 51 webáruház esetében tapasztalt szabálytalanságot.

A kisebb hiányosságokat az érintettek orvosolták, de 11 esetben összesen 2,1 millió forint bírságot is kiszabtak. A megállapított jogsértések jellemzően az elállással kapcsolatos hiányos, vagy megtévesztő tájékoztatásokhoz kötődtek.

A hivatalból végzett vizsgálatok mellett a hatósághoz 2022-ben mintegy 4800, webáruházakat érintő fogyasztói megkeresés érkezett. (Ez akárhogy is nézzük, napi 13 – a szerk.)

A fogyasztók számos esetben kértek tájékoztatást jogaikról, a webáruházakkal szembeni igényérvényesítési lehetőségekről, a beadványok 10 százaléka pedig hatósági intézkedést igénylő visszaélésekre hívta fel a figyelmet, amelyek miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindítására került sor.

A fogyasztóvédelemért felelős minisztérium 2017 óta a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon közzéteszi a jogsértést elkövető webáruházak listáját, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság által hozott jogerős döntéseket. A határozatok két évig nyilvánosak, de a honlap egyúttal arról is tájékoztat, ha a webáruház együttműködő volt és időközben megszüntette a jogsértést.

Próbálnak tisztább helyzetet teremteni

A 2022. május 28-án hatályba lépett, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. kormányrendelet (webshop-rendelet) módosítása számos tekintetben megpróbált tisztább helyet teremteni a tájékoztatásban – mondta el a Napi.hu-nak Krausz Miklós ügyvéd, adatvédelmi és internetjogi szakjogász.

A rendelet 31 feketelistás tételt sorolt fel, ez lényegében arról szólt, a webáruház működtetője mit ne tegyen, ez a szám idén újabb 4 tétellel bővült. A tavaly májusi jogszabály valamilyen szinten áttörést is hozott sok területen, első körben, például a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésre alkalmazni kell, amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét, vagy digitális szolgáltatások nyújtása esetén.

Általános szerződési feltételről akkor beszélhetünk, ha azt az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozta meg, és a felek egyedileg nem tárgyalták meg.

A tavaly májusi rendelet praktikusan azt eredményezi, hogy lényegében minden ÁSZF-et frissíteni kell, és hetente Krausz Miklós irodájához legalább két felkérés is érkezik: az érintett vállalkozás többnyire kapott egy fogyasztóvédelmi ellenőrzést, és kiderült, az a bizonyos ÁSZF tíz éve nem frissült, ezért ezen megpróbál segíteni.

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

Tavaly többek közt bővült a vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén.

A vállalkozás 2022. május 28-tól köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót

  • az áruk, digitális tartalmak és digitális szolgáltatások megfelelőségének szavatolására vonatkozó termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról és szükség esetén az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről és feltételeiről;
  • digitális elemeket tartalmazó áruk, digitális tartalom és digitális szolgáltatás működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;
  • a vállalkozás székhelyének postai címéről, telefonszámáról és elektronikus levelezési címéről, továbbá az arra vonatkozó tájékoztatást, ha a vállalkozás egyéb olyan online kommunikációs eszközre vonatkozó elérhetőséget is rendelkezésre bocsát, amely biztosítja a fogyasztó számára az adatok tartós adathordozón történő tárolását (beleértve a levelezés dátumát és időpontját is), valamint annak a vállalkozásnak a nevéről, postai címéről és azonosító adatairól, akinek a nevében eljár,
  • ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott.

Az állatorvosi ló esete: az Elf Bar-ügy

A nemzeti versenyhatóság tavaly nyáron indított vizsgálatot két szlovák céggel szemben miután e-cigarettákat, illetve a kiskorúak körében népszerű, ezért különösen veszélyes Elf Bar termékeket árusítottak magyar nyelvű webáruházaikban.

Az elsőként lezárul vizsgálat megállapította, hogy a Yzer s.r.o. „v likvidácii” – korábbi nevén Vaper s.r.o. – cég a fogyasztókat megtévesztette, mert azt a benyomást keltette, hogy webáruházának termékei jogszerűen forgalmazhatók.

A versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a tiszteségtelen gyakorlat sérülékeny célcsoportokat – így fiatalokat és kiskorúakat – is célzott, illetve a cég egyértelmű ágazati szabályozási tilalmakat sértett meg, továbbá a termékek komoly egészségügyi kockázatokat okozhatnak. A jogsértésért a vállalkozás éves árbevételéhez mért törvényi maximumot, 68,1 millió forint bírságot szabtak ki, és megtiltották a cégnek a magatartás folytatását.

A kamuértékelések ellen

Egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen jelentést készített a weboldalakon található értékelések apropóján, kiderült, az összes tagállamban rossz a  helyzet, az értékelések többsége, 55 százaléka félrevezető és sérti az uniós jogot. (A felmérésben Izland és Norvégia is részt vett.)

Az ellenőrök 223 nagyobb webhelyet világítottak át. Azt vizsgálták, közreadnak-e a kérdéses weboldalak félrevezető fogyasztói értékeléseket.

A jelentés szerint az átvilágított online áruházak, piacterek, foglalási webhelyek, keresőprogramok és összehasonlító szolgáltatást nyújtó webhelyek csaknem kétharmada esetében vetődtek fel kétségek a közreadott értékelések megbízhatóságával kapcsolatban. A 223 vizsgált webhely közül 104 nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a véleményeket. Csupán 84 weboldal tette elérhetővé az ilyen információkat a fogyasztók számára saját felületén, a többi oldal pedig apró betűkkel említette, többnyire a jogi feltételek között.

A webhelyek közül 118 nem közölt információt arról, hogyan lehet kiszűrni a hamis véleményeket.

Ezekben az esetekben a fogyasztóknak nincs lehetőségük ellenőrizni, hogy a véleményeket olyan fogyasztók írták-e, akik ténylegesen használták a terméket vagy szolgáltatást.

Krausz Miklós szerint a valódi vásárlói értékelés bizonyítására a tisztességes kereskedelmi gyakorlat szerint eljárni kívánó cégek számára van megoldás, egyszerűen bekérik a rendelésszámot, és máris bizonyítható, nem csupán képzeletbeli fogyasztó fényezi a tisztelt vállalkozást.