Mintegy 8,4 milliárdból épülhet meg a régióban először egy csúcstechnológiával működő szárazföldi lazacfarm Zalaegerszegen. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a Magyarország számára lehívható Európia Uniós forrásból mintegy 3 milliárd forintot biztosít a beruházás számára. A fennmaradó részt banki hitelekből és befektetői forrásokból finanszírozza majd a leendő üzemeltető, a Zalmon Kft. – tudta meg a Napi.hu a cég tulajdonosától, Sagyibó Viktortól.
„A Zalmon Kft.-t azért is hoztam létre, hogy hazai és nemzetközi szakemberek segítségével megvizsgáljuk az úgynevezett RAS (recirculating aquaculture systems) keretein belül a hazai fenntartható lazactenyésztés lehetőségeit. A RAS magyarul recirkulációs akvakultúra rendszert jelent, amelynek lényege, hogy a felhasznált víz folyamatos tisztításon és szűrésen megy át, így újra és újra fel lehet használni. Azáltal persze, hogy sokkal kevesebb vízre van szükség egyes folyamatokhoz, nagyban kíméljük a környeztet is. Így jöhet létre majd az a fenntartható, környezetbarát és világszínvonalú technológiát használó magyar lazacfarm, ami régi álmom volt.” – nyilatkozta.
A vállalkozó beszámolója alapján az építkezés 2022-ben indulhat, és várhatóan 2024-ben megtörténhet az első lehalászás. A lazacfarmon a tervek szerint 26 főt alkalmaznak majd. A szakemberek keresése már elkezdődött, a leendő alkalmazottaknak pedig egy fél éves szakmai továbbképzést is tartani fognak. Sagyibó Viktor szerint a nemzetközileg elismert magyar szakemberek felkutatása közel sem lehetetlen feladat, mivel Magyarország nagyon komoly képzést folytat a halászat és halbiológia terén.
Termelés
Mintegy 300 ezer hal fog élni a rendszerben 2024 év végére az előzetes számítások alapján. Onnantól kezdve a heti kibocsátás egyenletes, körülbelül 19 tonna lesz, ami nagyjából 4,3 ezer darab 4,5 kilogramm méretű halat jelent. Éves szinten ezer tonna a cél. Az első értékesítés is 2024 év végén várható.
„A legnépszerűbb magyarországi hal, a ponty, melyből évente megközelítőleg 18 ezer tonnát értékesítenek hazánkban. Az összes haltermelés hozzávetőleg 26 ezer tonnát tesz ki, míg az egy főre jutó halfogyasztásunk közelíti a 7 kilogrammot éves szinten. Mi, a beruházásunk által nagyjából 3-4 százalékkal növeljük „csak” a termelt mennyiséget, de az ország halászati exportját közel 30 százalékkal tudjuk megemelni, aminek már jelentősége lesz. Ezzel a beruházással szeretnénk megteremteni a magyar halgazdálkodási export alapját is, amire a későbbiekben építeni lehet.” – mondta.
Nem terveznek értékesíteni élő halat, de nem is fogják feldolgozni őket teljesen. A kifejlett lazacokat levágják, majd a friss haltesteket kizsigerelve (head-on-gutted), jégen tárolva szállítják majd el hűtött teherautókban, hogy azok minél tovább frissek maradjanak és legkésőbb 12 órán belül megérkezzenek az európai nagykereskedőkhöz.
Az export mellett a hazai piacra is készülnek termelni, amivel elő kívánják segíteni a hazai fogyasztás növelését. Az üzletember a külföldi és magyar szakemberekkel történő konzultációja után úgy látja, hogy komoly igény mutatkozik a környezettudatos módon előállított (azaz jobb minőségű, frissebb, antibiotikum, mikroműanyag- és vegyi anyag mentes) lazacra a hazai és a világpiacon is. Versenyképes árakkal kalkulálnak, majd a 2024-es évet követően számítanak a termelési volumenük növekedésére.
Új irány
Sagyibó Viktor korábban techcégeknél (Microsoft Magyarország, Telenor) dolgozott vezetői pozíciókban, valamint rövid ideig kormányzati munkát is vállalt, a halgazdasági üzletágban viszont teljesen új szereplő.
„Noha valóban más iparágból érkeztem, az informatikai és menedzseri tapasztalatom a cégvezetés és a befektetés világában is kifejezetten előnyös. Ami viszont ennél is fontosabb talán, hogy – a bő két évtizede szerzett főiskolai agrár diplomám miatt – mindig is érdekelt ez a terület, és volt bennem szándék, hogy egyszer létrehozzak hazánkban egy valóban különleges, környezetbarát, fenntartható és világszínvonalú agrárprojektet, amire mindenki büszke lehet, ez pedig most úgy néz ki, végre megvalósulhat a lazacfarmmal” – mondta a Napi.hu-nak az üzletember.
Sagyibó Viktor arról is beszélt, hogy már évek óta keres környezettudatos, fenntartható befektetési – úgynevezett „impact investing” – lehetőségeket, amelyek pénzügyi hozam mellett mérhető, kedvező társadalmi vagy környezeti hatást is kifejtenek. Véleménye szerint már Magyarországon is látni egy-egy nagyobb szereplőtől jó példát, viszont az agrárszektorban eddig csak elvétve voltak jellemzőek az ilyen fenntartható befektetések, amelyek társadalmi és/vagy környezeti problémák megoldására is törekszenek. Emiatt a Zalmon Kft.-t úttörőnek tekinti ezen a területen.
Halfogyasztási szokások
2020 októberében országos kampány indult HalPéntek néven a rendszeres, legalább heti egyszeri halfogyasztás ösztönzésére. Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára akkor arról beszélt az MTI-nek, hogy bár Magyarországon több mint 30 százalékkal nőtt a halfogyasztás 2013 óta, egy ember átlagosan 6,7 kilogramm halat fogyaszt évente, és ez még mindig alacsony szintet jelent. A halfogyasztás továbbra is szezonális jellegű: a magyarok leginkább húsvét és karácsony előtt vásárolnak halat.