A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította a hitelintézetek számára megfogalmazott, az éghajlatváltozással és környezeti kockázatok kezelésével, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről szóló ajánlását. A frissen publikált dokumentum – az uniós szabályok időközbeni átalakulása, a jegybank felmérései és piaci konzultációi nyomán – az eddiginél konkrétabb elvárásokat támaszt, s egyértelmű kiemelt célok felállításával ösztönzi a bankokat, itthon működő banki fióktelepeket a fenntarthatóbb működésre.

Az egyes jegybanki elvárásokat a hitelintézeteknek fokozatosan, idén szeptember 15-től, 2023. júliustól, illetve 2025. januártól kell teljesíteniük. Az MNB külön tudástárban további hasznos háttérinformációkat nyújt a piaci szereplőknek és a nyilvánosságnak a zöld pénzügyi folyamatokról az ajánlás kapcsán.

A piaci szereplők stratégiájukban, üzleti tervükben és modelljükben már idén figyelembe kell venniük, és a következő években részletesen integrálniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos, illetve a környezeti kockázatokat és lehetőségeket. Ezek – megfelelő módszertannal, dokumentáltan, kialakított teljesítmény- és kockázati mutatókkal, illetve a hitelintézeteknek a kockázatokra adott válaszaival – rövid, közép és (legalább 10 éves) hosszútávú időhorizonton a kulcsfontosságú szektorokra, földrajzi területekre, termékekre, szolgáltatásokra terjedhetnek ki.

A bankoknak is figyelni kell a klímaváltozásra

A vállalatirányítás terén kulcsfontosságú, hogy a hitelintézet – megfelelő szaktudással és erőforrásokkal rendelkező – irányító vezető testülete már ez évtől ismerje, értse és hatékonyan felügyelje a klímaváltozási és környezeti kockázatoknak a banki működésre gyakorolt hatásait, hogy az összhangban legyen az adott piaci szereplő kockázati étvágyával, stratégiájával. Az MNB elvárja, hogy a hitelintézeteknél még 2022-ben jelöljenek ki az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok kezeléséért, kontrolljáért felelős szervezeti egységet vagy vezetőt, aki rendszeresen beszámol tevékenységéről a bankvezetésnek.

A hitelintézeteknek fokozatosan elemezniük kell, hogy a klímakockázatok miként hatnak „hagyományos” hitel-, működési-, piaci- és likviditási kockázataikra. Ennek keretében számszerűsíteni kell az éghajlatváltozási és környezeti kockázatokat, ki kell alakítani az ezek mérésére és mérséklésére használt eljárásokat, eszközöket és módszereket (a támogató IT-háttérnél is). E kockázatok monitorozására megfelelő eljárásokat, mérőszámokat kell alkalmazni a kitettségek, ügyfelek és portfóliók szintjén is.

A fenntartható működés is elvárás

Az ajánlás elvárja a bankoktól, hogy környezeti szempontból is fenntartható hitelezési politikát dolgozzanak ki, amely tartalmazza a hitelintézet számára fenntarthatónak minősülő célokat és sztenderdeket is. A bank eljárásai és módszertana révén képesnek kell lennie arra, hogy a hitelkockázat-vállalás és -kezelés során ellenőrizhesse: ügyfelei valóban fenntartható célokra fordítják-e hiteleit. Szükség van az ügyfelek rendszeres éghajlatváltozási és környezeti kockázati átvilágítására, illetve az ennek kapcsán fokozott kockázatot hordozó kitettségek kiemelt figyelemmel kísérésére.

A hitelintézeteknek saját működésük kapcsán is mérniük kell a tevékenységükhöz kötődő közvetlen, illetve a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett karbonkibocsátást, amely kötelezettség a későbbiekben a közvetett, úgynevezett scope 3 kibocsátásokra is ki fog terjedni. Fel kell készülniük arra is, hogy rövidesen – összhangban az ezzel kapcsolatos uniós és hazai követelményekkel – nyilvánosságra kell majd hozniuk az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok mérsékléséhez kötődően megtett lépéseiket.