Egyre több területen érinti súlyosan az élelemtermelést a globális klímaváltozás, a növénytermesztés mellett az állattenyésztést és a halászatot sem kíméli. A Másfélfok cikke szerint a haszonállatok a globális élelmezésben a fehérje 33 százalékát teszik ki, az elfogyasztott kalóriák 17 százalékát adják.

Az IPCC legfrissebb jelentése szerint a klímaváltozás miatt csökken a termelékenység, a károk egyre inkább ellensúlyozzák az egyébként javuló termelési mutatókat.

A jelentés szerint a hőstressz okozta károk 1,7 és 2,4 milliárd dollár közé tehetők az Egyesült Államokban. Ebből a tejipar a leginkább érintett.

A lap megjegyzi, hogy a károk és a veszteségek egyre növekednek, emiatt pedig egyes régiókban lehetetlenné fog válni az élelmiszertermelés. A növény- vagy állatállomány ugyanis az új éghajlati viszonyok között nem tud megmaradni, jellemzően a hőség és a páratartalom miatt.

A hőség rontja az étvágyat

Az 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés meghaladja az állatok komfortzónáját, ami miatt kevesebb táplálékot fogyasztanak – ennek következményeként a termelékenységük és a termékenységük is csökken. Ez a százalék azonban minél nagyobb a melegedés mértéke, annál nagyobb.

A kérődző állatok különösen érzékenyek a felmelegedésre, a tejelő tehetek takarmányfelvétele 25-26 fok felett jelentősen csökken, 30 fok felett pedig rohamosan visszaesik. A legfontosabb hazai tejelő, a Holstein szarvasmarha termelése is akár 30-70 százalékkal eshet vissza.

Egy másik kutatás arra is rámutat, hogy a tartós hőség a tejelők bélrendszerének elváltozásához is vezet, ami kihatással van a tej mennyiségére és összetételére is: forró és párás környezetben a bivalyok, a kecskék és a tehenek tejében is csökkent fehérje- és zsírtartalmat mértek.

Hasonló a helyzet a sertéseknél és a szárnyasoknál: a hőstressz miatt ők is kevesebbet esznek, lassabban híznak, ami alacsonyabb húshozamhoz, húsminőséghez és zsírtömeghez vezet, továbbá a tojás mennyiségére és minőségére is kihatással van.

Gyakrabban elhullanak a szárnyasok

A forró, párás környezet a haszonállat immunrendszerét is gyengíti, ami miatt fogékonyabbak lesznek a betegségre, és nagyobb arányban fordulhat elő a csirkék körében elhullás. A felmelegedés hatására főként szúnyogok által terjesztett betegségek és a paraziták aránya is nő.

A cikk szerint 2050-re a globális állatállomány akár 7-10 százalékkal is visszaeshet.

A talaj és a víz is veszélyben

A talaj- és vízviszonyok romlása miatt az állatok táplálékául szolgáló takarmánynövények és gabonák/olajos magvak termesztése is problémássá válhat. Hazánkban is különösen a kukoricát érintheti. A felhasználható víz mennyisége, minősége, valamint tér- és időbeli eloszlása is változni fog, emiatt komoly verseny alakulhat ki a jövőben a vízért, nem csupán az állattenyésztés és a növénytermesztés, de a nem mezőgazdasági felhasználások között is.

A globális halállomány sincs biztonságban: a melegedő víz, a savasodó óceánok és az oxigénszint csökkenése a vizekben számos kardinális halászati fajra hatással van, a tengerszint emelkedése a vízparti élőhelyeket is fenyegeti. A legnagyobb veszélyben a trópusi halállomány van, ahol ráadásul a legnagyobb mértékben támaszkodik a lakosság a halászatra.

Alkalmazkodni kell

Az IPCC szerint alkalmazkodási stratégiákat kell bevetni az állattenyésztésben, melyek hosszútávon is jól működnek. Ezek közé tartozik a hűtés, a szerves savak és tiszta növényi anyagok segítségével a táplálékfelvétel növelése, továbbá hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése. Fontosnak tartják finomhangolni az állatok étrendjét, eltolni az etetési időszakot, valamint azt, hogy a tenyésztők hatékonyabban használják fel a takarmányt és a vizet.

Kiemelik, össze kell hangolni az állatok számát a legelők kapacitásával, továbbá támogatni kell a vándorló pásztorkodást és a forgólegeltetést, valamint a gyomok, kártevők és a betegségek terjedésének nyomon követését, kezelését.

Hajszál híján belebukott a nagy tervébe Ursula von der Leyen, saját pártja akarta elkaszálni

Szűk többséggel, de megszavazta az Európai Parlament a természet helyreállítási rendeletet. A gazdák hevesen bírálták a mezőgazdaságot is érdemben érintő csomagot, a környezetvédő szervezetek pedig üdvözölték a döntést. A leromlott ökoszisztémák javítását célzó csomag elfogadása körüli politikai vita már a jövő évi uniós választási kampány előfutárának tekinthető, amelyben most alulmaradt az Európai Néppárt. Bővebben--->