Amikor a globális piacot megnézzük, nem igazán panaszkodhatunk, hiszen a kereslet még mindig magas annak ellenére, hogy mi történt az elmúlt években, tehát a globális termelők jó pozícióban vannak – mondta Sergii Kharin a Corteva mezőgazdasági konferenciáján. Az agrárvállalat ügyvezető igazgatója szerint Magyarország is erősen a globális piac része, hiszen hazánk nettó exportőr piac, miután 50 százalékban exportáljuk a termékeinket.
Ha visszaemlékszünk, mi történt a covid-világjárvány előtt, az árak ugráltak, ám miután normalizálódott a helyzet, egészséges kereslet alakult ki a mezőgazdasági termékek iránt. Sergii Kharin hangsúlyozta, hogy normalizálódás alatt kis árcsökkenést ért, tehát visszaálltak az árak.
Nehezítette azonban a helyzetet, hogy globális szinten a növényvédőszer-piac kiegyensúlyozatlanná vált, köszönhetően annak, hogy a kereskedőknél ragadtak a készletek.
A cég első negyedéves eredménye jellemzően az elvárásoknak megfelelőn alakult, a vetőmag-üzletág kiemelkedőn teljesített, a növényvédők piaca lehetne jobb is, ebben némi előrelépést várnak. Erre komoly esély is van, hiszen a déli félteke szereplői a második félévben lépnek színre.
Last minute döntéshelyzetben a gazdák
A tavaszi növények vetésterülete elérte az 1,9 millió hektárt 2024-ben: ebből a kukorica tervezett vetésterülete közel 800 ezer hektár, a napraforgóé pedig mintegy 700 ezer hektár, és ez május közepére csaknem 100 százalékban megvalósult.
Az alacsony termény-felvásárlási árak mellett alacsonyabb nyereség volt jellemző a 2023-as betakarítás után, ez pedig alacsonyabb beruházásokat eredményezett 2024 tavaszán.
Idén rendkívül késői döntéshozatal jellemezte a hazai termelőket, legfőképpen az árak vonatkozásában. Ez odáig fajult, hogy számos gazda március közepén nem tudta eldönteni a bizonytalansági tényezők miatt, hogy mit vessen a területén, majdnem az utolsó pillanatban határoztak.
Kis túlzással reggel dőlt el, hogy milyen növényt akar délután vetni.
Az ügyvezető igazgató szerint ez érthető magatartás a gazdák részéről, akik a lehető legmagasabb profitot akarják elérni.
Csökkent a termőterület, így drágább lesz a repce
Sergii Kharin arról is beszélt, hogy érdemes néha megállni és számot vetni, hogy mely tényezők befolyásolják a piacot.
Így a magyarországi kilátások 2024-ben a piac visszajelzései alapján a következők:
- a búza vetésterülete nem változik tavalyhoz képest;
- augusztus-szeptember időszakban várhatóan csökken a repce vetésterülete;
- a gazdák döntései továbbra is elhúzódnak, és ez különösen igaz a repcére a nyári aszályok miatt;
- a gazdálkodók továbbra is nyitottak az innovációra;
- a költséghatékonyságot helyezik előtérbe;
- növekvő kereslet jöhet az alternatív növények iránt;
- a repce felvásárlási ára várhatóan magasabb lesz.
A repce betakarított területe hazánkban 2019-2023 között 37 százalékkal csökkent, vetésterülete 324 ezer hektárról 168-ra zuhant – közölte Sólyom János. A Corteva vetőmag termékmenedzsere elmondta, hogy idén tovább nő az olajos magvak és a bioüzemanyagok iránti rekordszintű kereslet, ezen felül étkezési célú növényi olajok, lisztek, állati takarmányok és biodízel előállítására termesztenek. A repcedara egyébként viszonylag magas nyersfehérje-tartalma miatt jól alkalmazható állati takarmányozásra is.
Kommunikációval lehet megtalálni a megoldást
A biológiai termékekkel kapcsolatban tudni kell, hogy ezek élő szervezetek vagy élő szervezetekből, természetes forrásokból származó anyagok – kezdte előadását Balázs Klára. A Corteva fejlesztőmérnöke aláhúzta, hogy ezzel megoldásokat kínálnak a gazdáknak, valamint jól illeszkednek a fenntarthatósági és környezetvédelmi intézkedések gyakorlataiba. A teljes növényvédő piac 25 százalékát fogja hamarosan kitenni, ezen felül hozzájárul a fenntartható termeléshez, új hatásmódokat érnek el vele.
Hozzátette: ez az üzletág a hagyományos növényvédelemmel dolgozik együtt, valamint kiegészíti és segíti a vetőmagban rejlő legmagasabb potenciált. Egyesítve a vetőmag, növényvédő szer, valamint a biológiai termékek üzletágát, lehetőség nyílik teljes körű eszköztár kínálására.
Ebben a szegmensben jelenleg 16 országban 1800 munkavállaló dolgozik a Corteva kötelékében, ők mind a biológiai üzletágát támogatják.
A vállalatnál három kötelezettséget vállaltak a gazdák felé:
- arra összpontosítanak, hogy a termelőknek segítsenek az általuk kívánt célt elérni;
- meghallgatják, így megértik a termelők igényeit, kihívásait, és együtt oldják meg azokat;
- tudományosan alátámasztott, már a gyakorlatban is bevált megoldással maximalizálják terméshozamot.
Az üzletág három alappilléren nyugszik:
- teljesítményfokozás: a növény és a környezet aktiválása,
- ellenállóképesség: erősíteni a növények ellenállóképességét a kedvezőtlen körülményekkel és a stresszel szemben,
- a potenciál védelme: a kártevők és a kórokozók elleni védelem.
Csak az innovációval lehet előrelépni
„Aki nem fogékony az innovációra, az megindul a lejtőn lefelé” – mondta Rozsi József. Az innovációnak akkor van létjogosultsága, ha az a számokban is megtérül – akár költségcsökkentésben, akár profitnövelésben – tette hozzá.
Az élet fogja kikényszeríteni belőlünk, hogy kevesebb kemikáliát, kevesebb növényvédőszert használjunk, a jövő ugyanis afelé halad, hogy karbonlábnyomot csökkentünk, és így érjük el a megfelelő termelési mennyiséget – tette hozzá az Agro-Sükösd Kft. ügyvezető igazgatója.
Rozsi József konkrét számokkal illusztrálta a helyzetet:
1 hektár kukorica termelési költsége 780 ezer forint, ebből csak az anyagköltség 470 ezer, ennek alapján pedig az jön ki, hogy 1 szem kukorica 1 forint.
Az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy úgy nem lehet gazdálkodni, ahogy csináltuk a múlt évben, állandóan számolni kell és az új dolgokat, innovatív megoldásokat be kell építeni a gazdálkodásba, hogy a szektor nyereséget termeljen.