Oroszország 2024-től korlátozások bevezetését tervezi a külföldi vetőmagok importjára – jelentette be a kormányülésen Dmitrij Patrusev mezőgazdasági miniszter. A korlátozás szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ezzel a lépéssel erősen ösztönzik majd az országon belüli vetőmagtermelőket és vetőmagkereskedőket is.
Se ki, se be
Patrusev elmondta, hogy a kormány fontolgatja a bizonyos műtrágyatípusok kivitelére vonatkozó korlátozás meghosszabbítását további hat hónappal, novemberig bezárólag, az eladási árak rögzítése pedig érvényben marad. „Mindez lehetővé teszi számunkra azt, hogy teljes kontrollt gyakoroljunk a vetőmagimport felett” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy az orosz gazdáknak jelenleg nincsen gondjuk a műtrágyák beszerzésével, ugyanis 2,2 millió tonna műtrágyával rendelkeznek, ami 212 ezer tonnával több, mint egy évvel korábban.
Mivel Oroszország huszonkilenc régiójában több mint 600 ezer hektáron kezdték meg a vetést, a vetőmag és műtrágya kérdés az agrárium egyik legfontosabb sarokpontja lett az országnak.
Mivel a tavalyi számadatok javuló tendenciát mutattak, már csak a kedvező időjárási körülményeken múlik az idei bőséges termés.
Az orosz kormány ígéretei
Mihail Miszustin Oroszország miniszterelnöke ígéretet tett arra, hogy a kormány továbbra is támogatni fogja a gazdákat, ahogyan eddig is megadtak minden támogatást a szántóföldi munkákhoz. Majd hozzátette:
A kormány megérti, mennyire fontos a mezőgazdasági termelők számára, hogy vetőmagot, üzemanyagot, műtrágyát, gépeket kapjanak, mert csak így számíthatunk a gabonafélék, a burgonya, az egyéb zöldségfélék és a takarmánynövények fokozott vetésére.
A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy a gazdáknak van lehetőségük kedvezményes kamatozású hitelt felvenni. A költségvetésben közel 160 milliárd rubel szerepel kizárólag ilyen jellegű támogatásokra, amelyeknek minél hamarabb meg kell érkezniük a gazdákhoz, hogy időben megvásárolhassanak mindent, ami a vetési szezonhoz szükséges – számolt be a Komszomolszkaja Pravda.
Krasznojarszk vasútjai dél felé szállítanak
A szankciók miatt keletre fordult orosz gazdaság új agrárkapcsolatokat épített ki magának az orosz-ukrán háború elmúlt egy évében. A Dél-Szibériában található krasznojarszki régió például jelentősen növelte az agrártermékek exportját Kínába, Fehéroroszországba, Mongóliába és Kirgizisztánba.
2023 elejétől kezdve már több mint 50 ezer tonna agráripari terméket szállítottak erről a területről külföldre 19,6 millió dollár értékben. A régió ezzel 66,7 százalékkal teljesítette a 2023-as „Nemzetközi együttműködés és export“ projektet. A régió 29 ezer tonna egyéb árut is, köztük:
- repcemagot;
- lenmagot;
- korpát;
- burgonyát;
- 20 500 tonna készterméket (köztük mézet, kolbászt és lisztet);
- 970 tonna gabonát;
- valamint 190 tonna tej- és hústerméket exportált.
Az exportot erősen megnehezítette eddig a vagonban szállított gabona alacsony ára, a vasúti hálózat zsúfoltsága és a gördülőállomány hiánya, most pedig új problémaként megjelent a vetőmagkiviteli korlátozások meghosszabbítása.
Javulnak az értékek
A globális mezőgazdasági határidős árupiacon megállt az árzuhanás, sőt az orosz piac nyereséget is hozott a búza, a napraforgóolaj és a napraforgómag exportjának korlátozásával. Az orosz hatóságok azért csökkentették a termékek kivitelét elsősorban, mert a nemzetközi piacokon zuhanni kezdtek az árak. Nyugaton nem tudnak a szankciók miatt kereskedelmet folytatni, így csak a fehérorosz, közép-ázsiai és kelet-ázsiai régió piacán tudják értékesíteni az orosz agrártermékeket.
A műtrágya kiviteli tilalom novemberig történő meghosszabbítását sok gazda ellenezte. Oroszország a fekete-tengeri gabonafolyosó meghosszabbításáért cserébe az exportráták növekedését várja el. Az erre vonatkozó félelem azonban felerősítette a búza piacát, amely a legtöbb nemzetközi piacon nagyon jó időszakot él meg.