Március végén, majd az elmúlt napokban ismét sarkvidéki eredetű levegő hozott Magyarországra és a térség többi országába az átlagosnál jóval hidegebbet.

A napokban tapasztalt időjárás az ország jelentős részén éjszakai fagyokkal járt, érdemben károsítva elsősorban a barackfákat, ám az ország egyes részein más csonthéjasokat is. A pusztítás mértékét ma még lehetetlen felmérni.

Az idén sem lesz hazai barack?

Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben kétszer is sarkvidéki eredetű hideg levegő hozott fagyos éjszakákat hazánkba. Az ország nagy részén a legrosszabbkor, mivel már több csonthéjas gyümölcs, elsősorban a kajszibarack, az őszibarack, bizonyos területeken már a szilva és a cseresznye virágzásának is időszaka van. A szakember kiemelte:

egyelőre csak virágkárokról beszélhetünk, azt ugyanakkor ma még lehetetlen megmondani, hogy a fagykárok mekkora terméskiesést okoznak, erre leghamarabb május második felére van lehetőség.

Ennek oka, hogy

  • a fagyos időszak utáni néhány hétben még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutató virágok szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag ép virág ellenére sem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában lehullik-e;
  • e folyamat miatt minden gyümölcsfajra igaz, hogy a virágzás után 4-6 héttel, vagyis a természetes tisztuló gyümölcshullást követően lehet pontosabban becsülni a termést;
  • erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy normális-jó terméshez, így önmagában még egy több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést.

A virágkár és a terméskár nem ugyanaz. Egy jó virágzás esetén akár a virágok 10-30 százalékának tökéletes kötődése is elegendő egy jó terméshez. Elméletben így a jelentősebb virágkár esetén is lehet még jó termés, ha azt követően már minden jól alakul. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy egy 70-80 százalékos károsodás esetén biztosan nem lesz jó termés.

A kajszi- és őszibarack így szinte biztosra vehető, hogy jelentős károkat szenvedett, ami miatt az átlagosnál is jóval alacsonyabb termésre van kilátás. A többi csonthéjas gyümölcs – alma, körte, szilva, meggy, cseresznye – pedig kisebb körzetekben, eltérő mértékben károsodhatott.

A károk jelentősek lehetnek, amit az is mutat, hogy az előző, március végi fagyos időszak után a termelők már 400 hektárról jelentettek be fagykárt.

Esélyük sem volt a termelőknek

A tavaszi fagyok nem számítanak szokatlan jelenségnek hazánkban. A fagypont alatti hőmérséklet elsősorban a barackféléket károsítja, mivel ezek a gyümölcsösök virágoznak a legkorábban. A virágok nagyjából mínusz 2,2 celsius-fokig még nem károsodnak, vagyis azért is nehéz az országos károkat most még felmérni, mert nem mindenhol csökkent a kritikus határ alá a hőmérséklet.

A komolyabb fagyok, vagyis a mínusz 3 foknál hidegebbek már érdemi, legalább 10 százalékos károsodást okoznak a virágzás alatt, míg a mínusz 5,5 foknál hidegebb akár 90 százalékos pusztítással is járhat.

A modernebb kertészetekben a termelők több módszerrel is képesek védekezni a fagykárok ellen, ugyanakkor a lehetőségek korlátozottak, ráadásul a hazai ültetvények többsége nincs felszerelkezve fagyvédelemmel.

A fagy elleni védekezés egyik technikája, hogy a fákat vízzel locsolják,
A fagy elleni védekezés egyik leghatékonyabb módja a fagyvédelmi öntözés, amely védelmet nyújt a virágoknak

Az elmúlt hetekben tapasztalt hideghullámokkal szemben ugyanakkor a legtöbb termelőnek esélye sem volt a védekezésre: a hidegbetörések jelentősebb légmozgással járó „szállított fagyokat” hoztak. A legtöbb fagyvédelmi technológia hatástalan az olyan fagyokkal szemben, amelyekben a légmozgás meghaladja az óránként 10-20 kilométeres szélsebességet, mivel a légkeverésre és az ültetvényfűtésre alapozó módszerek hatásfoka is kisebb. Eredményes védekezésre csak ott van esély, ahol totális szélcsend alakul ki.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő időszakban fellélegezhetnek a fagykárok ellen védekezni próbáló gyümölcstermesztők, de nem dőlhetnek hátra.

Az ültetvényekkel is gondok vannak

A jelenleg tapasztalthoz hasonló tavaszi fagyok nem tekinthetők szélsőséges jelenségnek, noha a klímaváltozás minden évben érezteti hatását a gyümölcsszezon valamely időszakában.

Az éghajlati anomáliák hatására ugyanakkor gyakrabban fordul elő a tél végén enyhébb időjárás, ami miatt a gyümölcsösökben egy-két héttel korábban kezdődik a virágzás, így kiszolgáltatottabbak a márciusi, április eleji fagyoknak.

További kockázatot jelent, hogy a magyarországi gyümölcsösök korszerűtlenek:

 

  • a technológia elavult, vagy hiányzik, beleértve az öntözést, a fagyvédelmet vagy a jégesők elleni védekezést. Ezekre a beruházásokra a rendszerváltástól egészen 2021-ig nem volt elérhető támogatás;
  • a több évtizede telepített ültetvényeken a megváltozott időjárási viszonyoknak kiszolgáltatott, nem ellenálló fajták találhatók: a korszerűbb gyümölcsösökben a nemesített fajták már valamivel jobban tűrik a szélsőségesebb viszonyokat.

 

A szüretig bármi megtörténhet

A gyümölcstermesztőket súlyosan érinti a klímaváltozás és annak következménye, a szélsőséges időjárás. Tavaszi fagyok jellemzően májusig fordulhatnak elő, az idő előrehaladtával egyre kisebb eséllyel. Ám utána a záporos, zivataros időjárás válik jellemzővé. Ebben az időszakban a termés a jégesők pusztításának van kitéve. Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos jégkármérséklő rendszerének köszönhetően a kockázatok mára csökkentek.

A tavasz végén, nyár elején a nagy mennyiségű és hirtelen lehulló csapadék is fejfájást okozhat az ültetvényeken, mivel a termés minőségét befolyásolja a nedvesség, és a csapadékosabb időszakokban a kártevők elleni védekezés egyszerre válik sürgetővé és nehezítetté.

A szüret időszakában is odalehet a termés: az elmúlt években a meggyszüret előtti kánikula a szezon végére jelentősen rontott a minőségen.

A klímaváltozás komoly veszélyt jelent szinte az összes hazai gyümölcsre és az ipari zöldségekre is. Az elmúlt egy-két évben a szabadföldi termesztésű zöldborsó és csemegekukorica került veszélybe, elsősorban a megváltozott, a sokéves átlagnál forróbb júniusi időjárás következtében.

Eddig a klímaváltozás nyert, lassan alkalmazkodunk

A jelenlegihez hasonló időjárás 2021-ben okozott jelentős pusztítást a gyümölcsösökben. A két évvel ezelőtti szezon kezdetén szinte napra pontosan ugyanakkor árasztotta el a sarkvidéki hideg a térséget, mint most. Keményebb volt 2021, mivel összességében több mint tíz éjszakán át fagyott, gyakorlatilag megsemmisítve a hazai termést. Ekkor a fagy Európa legnagyobb termőterületein is pusztított, gyakorlatilag az egész kontinensen már a szezon közepén, a nyári hónapokban már hiány volt a helyben termő barackfajtákból.

Idén az aszály és a szokatlan márciusi forróság okoz gondot a legnagyobb gyümölcstermesztő régiókban, vagyis Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban. A csapadékhiány már tavaly nyár óta tart, télen is elmaradt a sokéves átlagtól. Emiatt a nyugat- és dél-európai gazdák attól tartanak, hogy nem lesz nyárra elegendő öntözővíz a tárolókban.

Spanyolországban, az Európai Unió legnagyobb gyümölcstermesztő országában a fagy idén megkímélte a barackféléket, amelyek idén a szokásosnál később érnek, szintén a szélsőséges időjárás miatt. Bizonyos fajtáknál a termés várhatóan elmarad a szokásostól, ám a legnépszerűbb nektarinból és őszibarackból ugyanakkor nem számítanak terméskiesésre a gazdák.

A spanyol sárgabarack és a cseresznye május elején jelenhet meg a kínálatban, a 8-14 napos késést ezúttal a szélsőségesen forró márciusi időjárás okozta.

A 30 celsius-fokot is meghaladó koratavaszi kánikula lelassította a növények fejlődését.

A földeken és a zöldségkertészetekben minden rendben

Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és az optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett – emlékeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükségük volt a tábláknak, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek.

Február első fele átmenetileg száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 centiméter mélyen átfagynia. Február közepén jelentően megenyhült az idő. Az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két hetében is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó felső talajréteg.

Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a szántóföldi növények a szokásosnál hamarabb indultak fejlődésnek, amelyet lassítottak a legutóbbi hidegbetörések.

A hajtatott zöldségeket, a paprikát, a paradicsomot és az uborkát nem károsítják a tavaszi fagyok, mivel ezeket mára – nagyon kevés kivétellel – az egész országban üvegházakban, fóliasátrak alatt termesztik.

Pokoli szezont zárnak a citrustermesztők

A klímaváltozás a citrusféléket sem kíméli: egy átlagos évhez képest Európában 25 százalékkal kevesebb narancs és citrom termett. A szezon elején sokan narancshiánytól tartottak, ám ez végül nem következett be. A szélsőséges időjárás a legfőbb európai importpiacokon is jóval alacsonyabb termést eredményezett, Marokkóban és Tunéziában jelentős volt a visszaesés. A legtöbb citrusféléket termesztő országban a rendkívüli tavaly nyári forróság és a szárazság károsította a növényeket.