A 2012-ben alakult, immár 143 tagországot számláló kormányközi testület tudományos értékeléseket készít bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és általuk az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről. Az Agrárminisztérium közleményéből kiderül, hogy az IPBES idei Bonnban zajló 10. döntéshozó ülésén elfogadott jelentés szerint eddig több mint 37 000 idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek az emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba – olyan helyekre, ahol természetes úton nem fordulnának elő.
Közülük mintegy 3500 faj vált invázióssá új élőhelyén, azaz olyan fajjá, amely fenyegetést jelent az adott régió őshonos élővilágára.
Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű.
A terjedésük más fajok kihalásához vezethet
Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60 százalékának kipusztulásában. A negatív hatások 75 százalékát a szárazföldi ökoszisztémákban regisztrálták, a szigetek őshonos élővilágának kipusztulásáért az esetek 90 százalékában legfőképp az inváziós idegenhonos fajok felelősek.
Az emberiség számára nyújtott természeti javakra gyakorolt hatásuk 80 százaléka kedvezőtlen, az emberi jóllétet, az élet minőségét pedig a dokumentált esetek 85 százalékában negatívan befolyásolják. A biológiai invázió évente több mint 423 billió amerikai dollárnyi gazdasági kárt okoz.