A volt köztársasági elnök a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadásában a fenntarthatósági témahéten arról beszélt, hogy a Föld népességének száma az utóbbi száz évben megnégyszereződött, meghaladta a nyolcmilliárdot.

Az emberi tevékenység az ipari forradalom, vagyis az utóbbi kétszáz év óta hajtotta végre a környezet átalakításának 99,9 százalékát, ami a biológiai sokféleség rovására ment a szárazföldi, tengeri élőhelyek elfoglalásával, az állat- és növényfajok kiszorításával.

Áder János a magyar fiatalok egyik kedvenc influenszere

Egyre több civil szervezet és véleményvezér foglalkozik a fenntarthatóság témakörével. Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet annak járt utána, hogy a magyar fiatalok mennyire ismerik a zöld témával foglalkozó társaságokat és a zöld aktivistákat. Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista mögött Áder János volt államfő magabiztosan birtokolja a második helyet ismertségben.

Diákoknak adott elő a környezetvédelmi influenszer

A mintegy 200 diáknak a biodiverzitás és az emberi tevékenység összefüggéseiről tartott interaktív elődásában a korábbi államfő kifejtette,

a Föld 4,5 milliárd éves történetében a korábbi pusztulást mindig természeti erők okozták, a jelenlegit azonban egyetlen faj dominanciája eredményezte, döntően az emberi tevékenység befolyásolja.

A fajok eltűnése általános tendencia, minden száz évben tízezer fajból kettő halt ki, de az 1800-as évektől látványosan nő az eltűnő fajok száma.

Fogytán az emberiség ideje: gyorsabban pusztul a természet, mint eddig hittük

Felgyorsult a grönlandi és antarktiszi jég olvadása egy átfogó nemzetközi tanulmány szerint. Az utóbbi néhány évben sokat romlott a helyzet, melyet 50 különböző műhold felvétele igazol. Bővebben>>>

Egyre több fajt fenyegeti a kipusztulás

Jelenleg több mint 40 ezer állat- és növényfaj tartozik a veszélyeztetett kategóriába, a klímaváltozás, az élőhelyek zsugorodása, a termőföldhasználat módja, a környezetszennyezés, az illegális kereskedelem, valamint az özönfajok megjelenése és térnyerése miatt.

Részletezte az egyes okokat:

  • az ipari forradalom óta használt szén, olaj, gáz használata miatt üvegházhatású gázok kerültek a légkörbe, amelyek a Föld légkörének és vizeinek felmelegedését okozták.
  • A légköri szén-dioxidot ugyanakkor nem az erdők, hanem nagyobb részt a tengerek, óceánok nyelik el, a hőmérsékletük emelkedése azonban elpusztítja a korallokat, amelyek telepei nagyon sok élőlénynek adnak otthont.
  • Ha nem változtatunk a fogyasztási szokásainkon, a károsanyag-kibocsátáson, ennek a századnak a végére eljuthatunk oda, hogy a Föld átlaghőmérséklete három fokkal emelkedik a párizsi klímacsúcson vállalt másfél fok helyett.
  • Egyre több ember elveszi az élőhelyeket az állatoktól és a növényektől, az erdőirtás mértéke mára Európában egy Olaszország nagyságú állam területével azonos mértékű.

Minél hatékonyabban hasznosítják a gazdálkodók a termőföldet, annál kevesebb élőlénynek marad ott élettere, kicsiben ez történik a kertjeinkben is.

A korábbi államfő arra figyelmeztetett, hogy a gyökérgombák mennyire fontosak a talaj kezelésében, a vízfelvételben, a tápanyag-utánpótlásban, sőt a növények egymás közötti „kommunikációjában”. A monokultúrás mezőgazdasági termelés miatt ugyanakkor egyre kevesebb tápanyag marad a talajban, a hiányát műtrágyával igyekeznek pótolni, ami viszont a vizeket szennyezi. A beporzó rovarok nélkül eltűnne a növények 40 százaléka.

Senki nem tudja, milyen betegségekkel jár, hogy megesszük a műanyagot

Nagy pusztítást végez a tengerekbe és óceánokba került műanyag, amely mikroszemcsékre bontódva bejut a tengeri élővilág szervezetébe, onnan pedig az emberébe.

Ma még nem is tudjuk pontosan, milyen következményekkel, betegségekkel jár, ha bejut az emberi szervezetbe

– hangsúlyozta Áder János.

Az állatok és azok testrészeinek illegális kereskedelme egyes fajok kipusztulásához vezethet. Az illegális kereskedelemről szólva külön kiemelte a cápauszonyt és az elefántcsontot.

Az invazív vagy özönfajok megjelenése pedig – mint a Kárpát-medencében a parlagfű, az ázsiai és afrikai szúnyog- vagy kullancsfajok – olyan betegségeket okozhatnak, amelyek eddig errefelé nem voltak jelen.

Hogyan lehetne menteni a menthetőt?

A volt államfő jó példák, a biológiai sokféleség megőrzéséért tett lépések között említette

  • a bioszféra-rezervátumokat, kiemelve a Mura-Dráva-Duna régiójában Magyarország és négy szomszédja által létrehozott rezervátumot.
  • Tízéves nemzetközi tárgyalássorozat után a világ tengereinek és óceánjainak egyharmadát a következő évtizedtől védett övezetté nyilvánítják, amivel azokon a területeken az ökológiai katasztrófákat jó eséllyel el lehet kerülni.
  • Az egyszer használatos műanyag eszközök helyett vannak már magyar fejlesztésű lebomló evőeszközök, tányérok is, de ezeknek a használata az áruk miatt még nem elterjedt. 
  • A műanyagszennyezés jelentős része pedig a PET-palackok használatából ered, ezeket jövőre Magyarországon is visszaválthatókká teszik.

Tisztábban távoznak Magyarországról a folyók, mint ahogy érkeznek

A magyarországi felszíni vizek 90 százaléka a határokon túlról érkezik, jól kell vele gazdálkodni, de erre példa, hogy tisztábban távoznak tőlünk a folyók, mint ahogy belépnek a határon.

A vízgazdálkodásban azonban egyszerre kell „a sok víz és a kevés víz” problémáját megoldani, vagyis az elöntések és az aszály okozta gondokat is megoldani.

Áder János szerint az európai és amerikai élelmiszer-túltermelést nem lehet könnyen átcsoportosítani Afrikába, a kiváló termőterületekkel rendelkező – Afrikát is ellátó – Ukrajnában hosszú időre nehezebbé válik a mezőgazdasági termelés a háború okozta szennyezések miatt.

A vegetariánus életmód nem tudná megoldani az üvegházhatású gázok csökkentését, az embereket pedig amúgy sem lehet leszoktatni a húsról – fejtette ki Áder János további kérdésekre válaszolva.