A kútamnesztia életbe lépésével a kúttulajdonosokat feloldozzák az adminisztrációs terhek alól, viszont érdemes tisztában lenniük azzal, hogy milyen paramétereknek lesz kötelező megfelelni.

A jelenlegi eljárásrend szerint ugyanis még minden kút létesítése, üzemeltetése engedélyköteles. 

2024-től nem kell bejelenteni azokat az új, vagy már meglévő kutakat, amelyek

  • mélysége nem haladja meg az 50 métert;
  • nem érintik az első vízzáró réteget;
  • háztartási és mezőgazdasági használatra szolgálnak;
  • és vízkészlet-védelmi szempontból nem védendő területen találhatók.

Vége a kerti kutak körüli huzavonának, mutatjuk az új szabályozás részleteit

Fellélegezhetnek a háztartási, kerti kutak tulajdonosai, 2024-től teljesen új szabályozás rendezi a háztartási célú létesítmények helyzetét. A sekély kutak építéséhez már nem lesz szükség a hatósági, engedélyezési procedúrára, de általánossá válik a kútamnesztia is. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. Bővebben >>>

Ellentmondásos a NAK és az MVE tájékoztatója

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) is készített egy magyarázatos táblázatot a háztartási és mezőgazdasági kutak tulajdonosainak, melyek a 24.hu szerint néhány ponton ellentmondanak egymásnak.

  • A NAK táblázata 50 méternél húzza meg a határt a talajvíz és a mélyebb vízadók rétegvize között. Az MVE szerint ez nem helyes: az első vízrekesztő (vízzáró) réteg a határ, ami csak kivételes esetben, az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén éri el az 50 métert.
  • A NAK táblázatában a mezőgazdasági célnál csak az öntözést nevesítik, míg az MVE (a törvénymódosítás szövegére alapozva) az állattartást is feltüntette itt.
  • A 2024 után kockázatos területen létesített háztartási talajvízkutaknál abban, hogy az MVE a jegyző felé írt bejelentési kötelezettséget, a NAK viszont a katasztrófavédelem felé. Az MVE szerint a területi vízügyi hatósághoz (katasztrófavédelemhez) kerül a bejelentési kötelezettség, aminek a végrehajtási rendeletben még nincs nyoma, ezért egyelőre a jegyzőknél hagyták (helyi vízgazdálkodási hatóság) ezt a feladatot.

Még a részletszabályokra várni kell

A NAK szerint útmutatója a mezőgazdasági vízhasznosításnál az öntözőkutakra fókuszál. Hozzátették, a törvény valóban magában foglalja a haszonállat-állomány ellátását is, ugyanakkor

az állatitatásnál további jogszabályi előírásokat is be kell tartani (például a vízminőség-vizsgálati kötelezettséget).

Jelezték, hogy a részletszabályokat még ki kell dolgozzák, ezért kiadványukban is felhívják a figyelmet arra, hogy az információk tájékoztató jellegűek. Hivatalos állásfoglalás a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kérhető.

Finisben a fúrt kutak ügye: félmillió engedély a tét

A fúrt kutakkal kapcsolatos törvényalkotás utolsó szakaszába ért, már csak a parlament végső döntés van hátra, amivel gondoskodni fognak a 2024. január elseje előtt létesült kutak engedélyeztetéséről. Bővebben >>>

A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint van még mit tenni a meglévő kutakkal

A 2024. január 1-je előtt létesített, talajvízre telepített (az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén legfeljebb 50 méter mélységű) háztartási, illetve mezőgazdasági (öntözési, állattartási) célú kutak tulajdonosainak nincs teendője.

Ahhoz viszont, hogy a kúttulajdonosok el tudják dönteni, valóban nincs-e teendőjük, egy jegyzőt is be kell vonjanak, miután megmérték a kutat.
A jegyzőnek ugyanis tudnia kell, hogy az adott településen hol van a talajvíztartó réteg alsó határa, hiszen legfeljebb ilyen mély kutakra adhatott eddig engedélyt
– mondta az MVE elnöke, Rózsa Attila.