Komoly küzdelem lesz, hogy egyáltalán megmaradhasson a híres hungarikum

A Hagymafesztivált először 1991-ben tartották meg a városban, ami eleinte főként szakmai rendezvény volt, fókuszban a mezőgazdasággal és a hagymatermesztéssel. Mostanra azonban a világhírűvé dughagymás vöröshagyma termesztése erősen visszaszorult, így a fesztivál is inkább gasztronómiai, kulturális és szórakoztató jellegű, sem mint szakmai programsorozat.

A Délmagyar riportja szerint Lázár János, a térség országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott, hogy a hagymától eljutott a Hagymatikumig a város, vagyis az idő próbájával dacolva inkább a turizmus irányára fordult rá.

Kiss Ferenc, az egyik utolsó makói hagymát termesztő gazda, aki a Hagymafesztiválon kínált is ilyet, a lapnak azt nyilatkozta, mindössze egyetlen hektáron, a szülei és a nagyszülei iránti tiszteletből foglalkozik vele.

Kocsis Márton, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai referensének tájékoztatása szerint kevesebb mint száz hektáron termeszthetnek dughagymát Makó környékén.

Szerinte a hanyatlást az okozza, hogy a szaporítóanyag drága, a piac pedig nem fizeti meg a drágább termelési költségeket,

néhány feldolgozóipari szereplőt leszámítva, mint amilyen az Univer is. Jelenleg az őszi és a tavaszi vöröshagyma termesztés jellemzi Makó és Csongrád-Csanád vármegye területét.

Az utóbbi négy évben 224 hektár volt a legnagyobb termőterület, de a legnagyobb termőterületeket Békés vármegye (526 hektár), Bács-Kiskun (308 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (226 hektár), Csongrád-Csanád (224 hektár) és Hajdú-Bihar (173 hektár) adja, összeadva a teljes hazai termőterület 85 százalékát.

A Csanád és Térsége Gazdakör elnöke szerint, már csak presztízsből foglalkozik néhány család a hagymatermesztéssel, főként amióta a magról vetett fajtákat importálni kezdték, amelyek akár ötször annyi termést is tudnak hozni, ezzel pedig a három év alatt megtermelhető itthoni változat egyszerűen kiszorult.

Ennek ellenére Vass Gábor úgy véli, továbbra is lesz makói hagyma.

Meglátása szerint egy szűkebb, igényes vevőréteget továbbra is ki lehet vele szolgálni. Ennek érdekében állítása szerint egy brandépítő munka is megkezdődött, amelynek köszönhetően biztosak lehetnek a vásárlók abban, hogy valódi ,eredeti, helyi termesztésű makói hagymát vásárolnak.