Jelentősen, közel 12 százalékkal csökkent a sertésvágások száma 2021 és 2023 között az EU-ban, ugyanakkor idén májusig 1,5 százalékos volt a növekedés. Éder Tamás szerint ez talán arra mutat rá, hogy a végéhez közelít az elmúlt évek tendenciája.
Ugyanakkor az Agrárszektornak elmondta, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett áremelkedések miatt jelentősen drágultak az önköltségek a húsiparban.
Hozzátette, az élősertés mellett az energiaárak és a munkabérek is jelentősen megnövekedtek, az ágazat szereplői pedig sem a tőkehús, sem pedig a húskészítmények terén nem tudta a fogyasztói árakba építeni a megemelkedett költségeket.
Ugyanakkor a növekvő árakon túl az is megfigyelhető Éder Tamás szerint, hogy a fogyasztás érdemben csökken.
Ennek Nyugat-Európában és az északi országokban elvi okai vannak főként, mint az életmódváltás, illetve az etikai és a környezetvédelmi megfontolások. Idehaza azonban prózaibb okok vezethetők vissza a csökkenéshez, mint az élelmiszerárak alakulása és a lakosság jövedelmi helyzete.
A Hússzövetség elnöke szerint általánosságban jellemzi az ágazatot az Unióban a koncentráció és a konszolidáció folyamatának felgyorsulása: a kisebb szereplőket a nagyobbak felvásárolják és egyes vágóhidakat működését felfüggesztik vagy leállítják.
A szakember azt is megemlítette, hiába az EU a világ legnagyobb exportőre a piacon, a sertéshús kivitele 6 százalékkal esett vissza idén áprilisig, miközben Brazília, Kanada és az USA egyre inkább felzárkózik.
Éder Tamás úgy véli, most az a kérdés, hogy átrendeződik-e részlegesen a húságazat a nyugati országokból kelet irányába. Számolni lehet azzal is, hogy az Unióban stagnálni, rosszabb esetben még inkább csökkenni fognak az állatállományok.
Mélyrepülésben zuhan a magyar húsipar, ebből macerás lesz kikeveredni
Az elmúlt negyed évszázadban még nem volt ekkora visszaesés az élelmiszeriparban. A húsipar ezen belül még nagyobb visszaesést produkált.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.