Az állattenyésztéssel foglalkozó magyar cégek nagy része kénytelen külföldi munkavállalókat, leginkább mongol és filippínó munkásokat alkalmazni a magyar munkaerő hiányában.

A Karakai Farm Kft. tulajdonosai arról beszéltek a Kisalföldnek, hogy a munkaerőhiány ma már nem megoldható a több százezres bérek és juttatások ellenére sem, mivel a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt.

Az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt egyáltalán nem találni. Évente közel félmillió forintot költünk csak álláshirdetésre. Egy középvezető felénk havi 600-700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával, emellett kap telefont, autót, tizenharmadik havi fizetést, sajnos még így sincs jelentkező. Ha nem szeretnénk bezárni a telepet, szükségünk van az ázsiai vendégmunkásokra

– magyarázták.

A telepek tulajdonosai szerint korábban egy ötszáz kocás sertéstelepen tizenöt-húsz ember is dolgozott, most négy. A létszámcsökkenésnek pedig csak az egyik oka a technológia fejlesztése.

A munkaerő-kölcsönzésre hatalmas kereslet van a régióban, a külföldön feladott hirdetésekre százak jelentkeznek, akik közül végül választanak a cégek.

A munkavállalók ezt követően jellemzően két évig maradnak az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrár Közgazdasági Intézet elemzése szerint pedig a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben, gépkezelő, gépszerelő, állattartó munkakörben jelentkezik leginkább a munkaerőhiány.

Könnyű azt mondani, hogy együnk csak növényt, bele se gondolunk, milyen következményei vannak ennek

Moldován András a hétfői Business Talks '24 üzleti konferencia után beszélt arról az Economxnak, hogy könnyebb azt mondani, az állattenyésztés az rossz, mint tenni azért, hogy ne legyen az. A befektető szerint egy generációváltás után még inkább előtérbe fognak kerülni a mesterséges intelligenciával dolgozó megoldások az agráriumban.