Újabb részletek láttak napvilágot az Európai Parlament kiszivárgott jelentéstervezetéről, amelyben a jelenlegi 50 százalékos brüsszeli célérték helyet jóval jelentősebben, 80 százalékkal csökkentené 2030-ra a növényvédő szerek használatát az Európai Unió egész területén.

Ezt a csökkentést ráadásul egy korábbi időszakhoz képest már alacsonyabb vegyszerhasználatú időszakhoz viszonyítaná: a 2015-2017-es helyett a 2018-2020-as intervallumhoz képest kellene 80 százalékkal mérsékelni a felhasználást.

A parlament szerint a növényvédők használatának drasztikus korlátozása mellett is megfelelő védelmet tudnak kialakítani az európai termelők, az alternatíva az úgynevezett integrált növényvédelem lenne.

Újdonság, hogy az integrált növényvédelmi rendszerek költséges kialakítását az EP – szemben az Európai Bizottság javaslatával – nem a Közös Agrárpolitika költségvetéséből finanszírozná.

Merőben új felvetés szerepel a parlament részéről a „fizessenek a szennyezők” elv szerint a növényvédő szerek után fizetendő új adó bevezetésére tesz javaslatot.

Peszticidadó: ha drágább a növényvédő, akkor nem is kell?

A Sarah Weiner osztrák zöldpárti EP-képviselő által előterjesztett dokumentum összességében az integrált növényvédelmi rendszerek elterjedésével tenné lehetővé a növényvédő szerek csökkentését 2030-ig.

A megelőzésre épít az integrált növényvédelem

Az integrált növényvédelmi/gazdálkodási rendszer a Nébih definíciója szerint
  • előtérbe helyezi a biológiai sokféleséget;
  • és a természeti erőforrásokat megőrző gyakorlatokat;
  • kiváló minőségű, egészséges termékeket állít elő úgy;
  • hogy a tevékenység biztosan jövedelmező legyen.
Az integrált rendszer kidolgozásához és elterjesztéséhez alapvető a kellő szakmai ismeret, az egységes megközelítésmód és a harmonizált gyakorlat. Ennek érdekében az Európai Unió irányelvben szabályozta a növényvédő szerek fenntartható használatát, 2014-től kötelezően előírva az integrált növényvédelem alkalmazását a tagországokban. Az integrált növényvédelem a kártevők megsemmisítése helyett a megjelenésük, vagy túlzott elszaporodásuk megakadályozására, vagyis a megelőzésre összpontosít. Nem tiltott a vegyszerek használata sem, ám csak szükség esetén, korlátozott mennyiségben és korlátozott ideig van erre lehetőség.

Az Európai Parlament arra számít, hogy a növényvédő szerek megadóztatása a tagállamoknak annyi bevételt hozna, amiből már finanszírozható lenne az átállás a biológiai növényvédelmi rendszerekre.

Fontos szempont az is, hogy az új adó miatt a peszticidek beszerzési ára jelentősen nőne, így visszavetné a keresletet. Elsősorban azok a kistermelők hagynának fel a növényvédő szerek felhasználásával, akiknek jelenleg sincs feltétlenül szükségük ezek alkalmazására.

Noha már régóta kötelező lenne az integrált rendszerek használata, az utóbbi években nem történt érdemi előrelépés ezeknek a környezetbarát alternatív rendszereknek a tömeges elterjedésében.

Dánia jó példa arra, hogy az adó elrettentő erő

Több tagállamban már most is különadót kell fizetni a növényvédők után. A parlament Dánia adóztatási gyakorlatát követné, mivel

bevezetése után rövid idő alatt 18 százalékkal esett vissza a peszticidek iránti kereslet.

A dán modell szerint minden növényvédő felhasználása után kell adót fizetni, többsávos rendszerben. A környezetet és az egészséget jobban terhelő és kockázatosabb szerekre jóval magasabb az adó mértéke.

Továbbra sem egyértelmű, hogy a méhek tömeges pusztulása kizárólag a növényvédő szerek túlzott használata vezethető vissza

Az EP-javaslatban az is szerepel, hogy a peszticidadó bevezetésére, az adó mértékére és a befolyt összeg felhasználására egységes uniós szabályt fogadjon el a közösség.

Minden szereplő máshogy tekint a növényvédőkre

Nem lesz könnyű kompromisszumos megoldást találni a növényvédők jövőjéről. Jelenleg az összes érintett szereplő más-más megoldást tart elfogadhatónak:

  1. A gazdák és a termelői szervezetek szerint a vegyszerek használatának drasztikus csökkentési terve hozamkiesést okozna, mivel nincs működő alternatíva a védekezésre. Összességében megvalósíthatatlannak tartják a parlamenti és a bizottsági javaslatokat. A francia gazdák a napokban demonstrációt is tartottak az Európai Bizottság egy növényvédő-használatot korlátozó friss jogerős ítélete miatt.
  2. Az Európai Bizottság elegendőnek tartja 2030-ig a kémiai szerek használatának 50 százalékos csökkentését, ám ehhez az értékhez minden körülmény között ragaszkodik, akár van alternatív növényvédelmi rendszer, akár nincs. Brüsszel ugyanakkor a tagállamokkal kompromisszumos megoldásra törekszik. Külön forrást nem adna az átállásra, de a KAP keretéből lehetővé tenné a gazdák támogatását.
  3. A tagállamok szakminiszterei egyelőre nem foglaltak állást a drasztikus lépésről. Nem utasítják el a növényvédő szerek kötelező visszafogását, ugyanakkor egy átfogó hatástanulmányt kértek a bizottságtól, amelynek eredményei érdemben befolyásolják a tárgyalások további menetét.
  4. Az Európai Parlament a bizottsági javaslatnál is ambiciózusabb csökkentést írna elő, de különadóból finanszírozná az átállást.
  5. A szakértők megosztottak. Az eddigi jelentések egy része óriási hozamcsökkenést és a kártevők, valamint a növénybetegségek elterjedését látja veszélyforrásnak. Léteznek olyan jelentések ugyanakkor, amelyek alátámasztják, hogy a méhekre érdemi veszélyt jelent a mostani felhasználás, a méhcsaládok további csökkenése pedig világméretű katasztrófát okozna.
  6. A lakosság és a civil szervezetek egyértelműen a minél fenntarthatóbb, vegyszermentes mezőgazdaság mellett állnak.