Az intézet tudományos segédmunkatársa, Topál Dániel által vezetett kutatásról szóló tanulmány a világ vezető szakfolyóiratában, a Nature Climate Change-ben jelent meg, eredményei áttörést hozhatnak az első jégmentes nyár körüli bizonytalanságok értelmezésében.

Topál Dániel hangsúlyozza, ez nem jelenti az ember éghajlat-módosító szerepének megkérdőjelezését, mint fogalmazott, „továbbra is bizonytalan, hogy mekkora mértékben okozhatja a szén-dioxid-kényszer a sarki szélváltozásokat”.

Égető probléma: a mi régiónk forrósodik a leggyorsabban

A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van. Bővebben>>>

Korábban elszámolták magukat a tudósok

A kutatók megállapították, hogy eddig nem jól modellezték a trópusi óceán-légkör kölcsönhatások által keltett bolygóléptékű légköri hullámmozgásokat, és ezt a hatást korrigálva tűnik úgy, hogy az első jégmentes nyár előfordulásának valószínűsége legalább egy évtizeddel kitolódhat, ami az eddigieknél sokkal optimistább jövőképet fest.

Az ipari, mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenységek során a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése egyértelműen a bolygó felmelegedését vonja maga után.

Ennek talán legkézzelfoghatóbb jele az északi-sarkvidéki tengerjég és a grönlandi jégtakaró gyors olvadása, melyet a klímaváltozással együtt járó északi-sarki hőmérséklet-emelkedés okoz.

Topál Dániel kiemeli, hogy a sarki területek a földi átlagnál jóval nagyobb mértékű felmelegedést mutatnak egységnyi szén-dioxid-kibocsátásra, ez az úgynevezett klímaérzékenység, amelynek pontos számszerűsítése napjaink egyik legnagyobb kihívása és megoldatlan problémája.

Az eddigi kutatásokból egy fontos lépés kimaradt

A CSFK FGI kutatója hangsúlyozza, hogy az éghajlati modellek „pontosságának” kiértékelésére bevett gyakorlat a modellek által szimulált sarki jégolvadás és a műholdas mérések alapján látott jégolvadás közvetlen összehasonlítása, ebből a megközelítésből azonban hiányzik egy, az eddigi kutatások során figyelmen kívül hagyott lépés:

  • az éghajlati rendszer számítógépes modelljei ugyanis a valós megfigyelésekhez képest jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak a bolygóléptékű légköri áramlások okozta jégolvadásnak.
  • Az Északi-sark klímaérzékenységének vizsgálatakor figyelembe kell venni a nagyléptékű légköri cirkulációs változások szerepét.

Fogytán az emberiség ideje: gyorsabban pusztul a természet, mint eddig hittük

Felgyorsult a grönlandi és antarktiszi jég olvadása egy átfogó nemzetközi tanulmány szerint. Az utóbbi néhány évben sokat romlott a helyzet, melyet 50 különböző műhold felvétele igazol. Bővebben>>>

Pontosították a jégolvadást

Topál Dániel és munkatársai pontosan számszerűsítették a légköri cirkuláció által okozott jégolvadást egy komplex, a grönlandi jégmező és a tengerjég fizikáját explicit formában tartalmazó csatolt jég-óceán-légkör-föld éghajlati modellben (Community Earth System Model v.2), így pontosan el tudták különíteni a szél okozta jégolvadást a szén-dioxid által közvetlenül okozott olvadástól.

A tanulmány megállapítása szerint a sarki szélmező mintegy 50 százalékban felelős az utóbbi négy évtizedben látott olvadásért, míg a kutatók becslései szerint ugyanez a szám az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legújabb jelentésében is szereplő éghajlati modellekben viszont átlagosan csak alig több, mint két százalék.

Lelassul az üvegházgázkényszer miatti jégolvadás

Topál Dániel szerint megdöbbentő volt látni, hogy a hiba szisztematikusan az összes modellt érinti. Ekkor vált világossá a probléma valós súlya.

„Fontosnak véltem egy minél egyszerűbb eljárást kidolgozni ennek a hibának a korrigálására, melyet aztán a klímaközösség elé tárva alternatív útvonalat mutathatunk” – fogalmazott a kutató.

Az eredmények szerint a hibát korrigálva a modellek által előrejelzett, az üvegházgázkényszer okozta jégolvadás lelassul.

A szerzők következtetései alapjaiban határozhatják meg a következő generációs éghajlati modellek kiértékelésekor alkalmazott módszereket a klímaérzékenység tekintetében.