Orbán Viktor szombati évértékelőjének több sarkalatos pontja is volt, a miniszterelnök amellett, hogy megismételte a magyar álláspontot az orosz-ukrán háborúról és az uniós szankciók hatásairól, az infláció rémét is megidézte a Várkert Bazárban a minap. A sokat ismételt paneleken túl nemzetstratégiai tényezővé vált a kormányfő beszéde alapján az, hogy felkarolják a rendszerváltás kezdeti éveinek egy legnagyobb kárvallottját, az agráriumot. 

„Marad a vidéknek tett ígéret is, soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem" - jelentette ki évértékelőjében a miniszterelnök. Mint mondta, a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot, a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztják, lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd.

Mint egy gyarmati viszony

Alacsony feldolgozottságú termékeket viszünk ki, és magas feldolgozottságúakat hozunk be - ebben látják a problémát a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértők is. Pásztor Szabolcs, az NKE docense szerint az agrárium máig nem heverte ki a rendszerváltás kezdeti éveit. A feldolgozóipar kifejezetten gyenge Magyarországon: alacsony feldolgozottságú termékeket viszünk ki, és magas feldolgozottságúakat hozunk be. „Ez valahogy olyan, mint egy gyarmati viszony. Így egy országból csak kifele tud áramlani a jövedelem” – magyarázta a kutató. Abban konszenzus van az általunk kérdezett szakemberek között, hogy mind a leszakadó vidéki régiók felzárkóztatása, mind az agráriumnak beígért „löket" csak akkor ér valamit, ha az európai uniós támogatásokhoz való hozzáférés is garantált.

Márpedig az, magyarázta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója a lapunknak adott interjúban. Mint mondta, a következő években az élelmiszeripar fejlesztésére soha nem látott összeg, 700-800 milliárd forint áll rendelkezésre. Az európai uniós forrásokhoz a magyar kormány példátlan mértékű, 80 százalékos társfinanszírozást nyújt. Ondré azért tartja fontosnak, hogy ekkora pénz jön Magyarországra, mert abból megvalósulhatnak azok a beruházások, amelyeknek köszönhetően az itthon megtermelt növényi és állati alapanyagokat szintén itthon dolgozzuk fel, és ezeket a feldolgozott, jó minőségű, rendkívül keresett termékeket tudjuk külföldön értékesíteni.

Nem jó az arány

Szerinte sincs rendben, hogy csak egyharmad arányban értékesítjük külföldön a jóval drágábban eladható, valódi márkát képviselő feldolgozott élelmiszereket. Ezek közé tartozik például az akácméz, a Tokaji aszú, a felvágottak, a konzervek, vagy a tésztafélék.

A probléma egészen a rendszerváltozás utáni időkre, a 90-es évekre nyúlik vissza. A jelentős magyarországi élelmiszeripari kapacitásunk ebben az időszakban gyakorlatilag teljesen leépült. Bezártak a hazai gyárak, a feldolgozóüzemek, amelyek megmaradtak, azok pedig jelentős fejlesztésre, modernizációra szorulnak, sok közülük ma nem képes versenyképesen élelmiszert előállítani. Most van itt az ideje, hogy visszaépüljenek ezek az élelmiszeripari kapacitások

- hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. 

Az agárexport viszonylag jól teljesített az elmúlt időszakban, az Agrárminisztérium közlése szerint 2022. január és november között 24 százalékos volt a növekedés. A minisztérium szerint ez azért is üdvözlendő, mert a bővülő külkereskedelem hozzájárul a nemzetgazdaság pénzügyi stabilitásához, egyúttal növekvő értékesítési lehetőséget jelent az agrárvállalkozásoknak.

A hazai ellátásbiztonság és vállalkozások exportképességének erősítésére az elmúlt másfél évben lekötött forrásokon túl, az élelmiszeripar szereplői számára még több mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezi a kormány - mondta el érdeklődésünkre Nagy István agrárminiszter.

Mint közölte, az év második felére a gazdasági, finanszírozási körülmények javulásával számolnak, így az első, új vidékfejlesztési kiírások kidolgozását erre az időszakra tervezik. A fókuszban a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések elősegítése, valamint a generációváltás ösztönzése lesz, ami együttesen a vidék fejlődésének alapja tud lenni.

Miben jön változás?

A 2014-2020-as időszakhoz képest a következő években már nem a Vidékfejlesztési Program határozza meg a vidékfejlesztési támogatási szabályokat, hanem a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP). Ugyanakkor 2023 és 2025 között a VP és a Stratégiai Terv párhuzamosan működik egymás mellett. Folytatódni fog a LEADER program is, amelyhez kapcsolódóan már folyamatban vannak az előkészületek a Helyi Akciócsoportok bevonásával.