Meg kell védeniük a globalizáció eszméjét az idei davosi konferencia résztvevőinek - írja a január végi tanácskozást már most beharangozó cikkében a Bloomberg. A számos panelben zajló fórumra minden évben elzarándokol a világ sok állam- és kormányfője, akik ismert befektetőkkel, közgazdászokkal (megmondó emberekkel, gurukkal) cserélhetnek eszmét a gazdasági-társadalmi folyamatokról.

A fórum szervezőinek hivatalos célja, hogy hozzájáruljanak a világgazdaság integráltságának erősítéséhez. A 2008-2009-es pénzügyi válság tömegekben keltette azt az érzést, hogy a globalizáció inkább jelent fenyegetést a számukra, mint áldást. A recessziónak ugyan vége, de a romhalmazt hagyott maga után.

A nehéz örökséggel - magas munkanélküliséggel, halványan csordogáló hitelekkel és befektetésekkel, nagy államadóssággal, nehezen egyensúlyban tartható költségvetéssel - küszködő kormányok hajlamosak körülbástyázni országuk gazdaságát és pénzügyi rendszerét. Így akarják megvédeni ezeket a világszintű verseny hatásaitól.

Vége a boldog békeéveknek

Charles Collyns, az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó államtitkára egyszerűen fogalmaz: a globalizáció leállt. Joachim Fels, a Morgan Stanley vezető nemzetközi közgazdásza kicsit durvábban azt mondja, hogy 2014 száz év után megismételheti 1914-et, amikor az első világháború kirobbanása véget vetett a globalizáció első aranykorának, az úgynevezett boldog békeévek korszakának.

Simon Evenett, a svájci St. Gallen Egyetem professzora azt teszi ezekhez hozzá, hogy a papíron nyitott gazdasági rendszert a felszín alatt egyre inkább eltorzítják a támogatásokba, a "Vegyél hazai árut!" mozgalmakba csomagolt korlátozások. Ezzel egyebek mellett arra utalhat, hogy például Ausztrália betiltotta az elektronikus egészségügyi nyilvántartások külföldi tárolását, Argentína pedig előírta a külföldi luxusautó-gyártóknak, hogy az országba bevitt termékeikért cserébe hazai árukat, például bort vigyenek ki. Ezt nevezik ott a "kereskedelem kiegyensúlyozásának".

Biciklielmélet

Fred Bergsten amerikai közgazdász híres biciklielmélete szerint a világkereskedelem olyan, mint a kerékpár: ha nem mozog előre, akkor elbillen. Az elmúlt év két viszonylag sikeres tárgyalássorozata a csendes-óceáni és a transzatlanti szabadkereskedelmi övezetekről folytatott egyeztetés résztvevői ennek szellemében próbáltak alkudozni. Hivatkozhattak arra, hogy a globalizáció kínaiak és indiaiak százmillióinak segített kiemelkedni a szegénységből.

Van jó globalizáció és rossz globalizáció - derül ki az egyik davosi veterán, Ernesto Zedillo volt mexikói elnök, ma a globalizáció kutatásával foglalkozó közgazdász szavaiból. Jó, ha segíti az országokat abban, hogy a korábbinál több áru és szolgáltatás exportjában és importjában vegyenek részt, de rossz, ha arra szorítja az államokat, hogy rendbe tegyék költségvetésüket, csökkentsék adósságukat és átalakítsák versenyképtelen gazdasági szerkezetüket.