Az év azzal indult, hogy Donald Trump elbukva a 2020-as elnökválasztást, de tagadva annak eredményét, két kézzel próbált meg a hatalomba kapaszkodni: választási csalást kiáltott, híveit pedig annyira feltüzelte, hogy azok január 6-án lerohanták a Capitoliumot. Utóbbi miatt vádemelési eljárást indított ellene a Kongresszus. Georgia állam második fordulós választása után eldőlt, hogy a Demokrata Párt - az alelnök Kamala Harris döntőszavazatával - többséget szerzett a Szenátusban, így ott folytatódhatott a procedúra. Azonban az impeachment sikeréhez kétharmados többség kellett volna, ezt pedig még a kritikus republikánus szenátorokkal sem szerezték meg február 13-án.

Donald Trump Twitter- és Facebook-fiókjától megfosztva ugyan sokkal kevésbé volt képes tömegeket elérni üzeneteivel, de azt bejelentette, hogy készül a visszatérésre: 2024-ben, ha teheti, újra elindul.

Joe Biden beiktatása után nem vesztegette a szavait Trumpra: helyette ahogy megígérte, próbálta minél jobban felpörgetni az USA oltási programját. Februárban már naponta 1,7 millió vakcinát adtak be.

Magyarország is a vakcinákkal harcolt

A magyar kormány is a járvány elleni harcban a minél gyorsabb oltási programra koncentrált. Beindult a vakcina regisztráció is, február végéig 2 millió 460 ezren jelentkeztek a döcögősen induló online rendszeren.

A kormány a vakcinaversenyben már januárban döntött a Szputnyik V. és a Sinopharm-oltások megvásárlásáról, utóbbi esetében a gyártó javaslata ellenére kezdték a 60 éves korosztályt oltani, ami sem az ellenzéknek, sem a háziorvosoknak nem tetszett. A legtöbben hiányolták az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatát, de vitát váltott ki az is, hogy az alapján engedték az alkalmazását, hogy az EU-tagjelölt Szerbiában beadtak belőle 1 millió adagot.

Magyarországon is megjelent a koronavírus brit mutánsa, amely gyorsabban terjedt. Ez eredményezte azt, hogy a csökkenés megállt és lassan felfelé ívelt a megbetegedések száma már február közepétől. Akkor dőlt el az is, hogy bár a nemzeti konzultációban többen a nyitást támogatták volna, a brit variáns miatt erre márciusig nem volt lehetőség, maradt a kijárási tilalom. Bejelentették, hogy lesznek védettségi igazolványok, amelyeket majd bizonyos szolgáltatások elérhetőségéhez kötelezővé tesznek.

Közben Orbán Viktort is beoltották.

Miután látszott, hogy a járvány miatt nem lehet még megnyitni a szórakozóhelyeket és a vendéglőket, valamint a turizmus is szenvedett, a 2020. végi bértámogatási programot márciusig meghosszabbították. Február végéig a novemberi elindulása óta több mint 16 ezer munkaadó nyújtott be támogatási kérelmet, mintegy 115 ezer munkavállaló bérére, az igényelt támogatási összeg meghaladja a 41 milliárd forintot. Az igények 95 százalékát már pozitívan bírálták el, és azok, akinek megítélték a támogatást, 99 százalékban már meg is kapták azt; ez csaknem 39 milliárd forintot jelent.

A Klubrádió elhallgatott az éterben

Február 9-én elutasította a Fővárosi Törvényszék a Klubrádiónak a Médiatanáccsal szembeni keresetét, eszerint jogszerűnek találták, mikor a hatóság megtagadta a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását. A Klubrádió azért nyújtott be keresetet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ellen, mert az tavaly ősszel megtagadta a 92,9-es budapesti frekvenciahasználatának meghosszabbítását. A (csak Fidesz-delegáltakból álló) Médiatanács a rádió szerint csekély súlyú adatszolgáltatási mulasztásokra hivatkozva állapított meg ismételt jogsértést.

Február 15-én végül elhallgatott a frekvenciáján a rádió, ami miatt elmarasztalta a magyar kormányt - amely proforma független az NMHH-tól - az Európa Tanács, az Európai Bizottság, de még a francia és a német kormány is. A brüsszeli testület még eljárást is kezdeményezett a médiapluralizmus megsérülése miatt.

Kirobbant a harc az oltások miatt

Az Európai Unióban a Pfizer és a Moderna időre teljesítette vakcinaszállítmányait, de a svéd-angol konzorcium, az AstraZeneca oltásai folyamatosan késtek. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is azt sejtette a háttérben, hogy a cég előrébb vette a brit és izraeli szállítmányokat, mivel azok magasabb árat fizettek.

Az AstraZeneca tagadta, hogy erről lenne szó, gyártási nehézségekre panaszkodott. A vita viszont addig fajult, hogy az EU-s testületek beperelték a gyártót. 

Mario Draghi vissza, Merkel el

Mario Draghi közgazdász, az Európai Központi Bank egykori elnöke elfogadta a miniszterelnöki megbízatást Sergio Mattarella olasz államfőtől. A február 12-én a Quirinale elnöki palotában tartott eskütétel rendkívülinek számított, mivel a járványintézkedések miatt a miniszterek egymástól biztonsági távolságra voltak, szájmaszkban mondták fel az eskü szövegét, elmaradtak az ilyenkor szokásos kézfogások, valamint az eseményen nem vehettek részt a rokonok és a sajtó sem. Az új baloldali, centrista és mérsékelt jobboldali kormány megalakulásával ismét elbukott a hatalomra pályázó jobboldali populista Matteo Salvini.

Angela Merkel kancellár viszont Draghival szemben eldöntötte, elhagyja a politika élvonalát: hivatalosan is jelezte a CDU/CSU pártszövetségnek, hogy nem indul a 2021. szeptemberi választásokon. Már ekkor látszódtak jelek, hogy a konzervatív jobboldal nehéz helyzetbe kerülhet: erősödtek a zöldek és a szocdemek is a mérésekben.

Maga Merkel célul tűzte ki, hogy olyan feladatokat még elvégez, mint az Északi Áramlat 2. orosz gázvezeték engedélyeztetése, de a februári egyeztetések után ugyan gyorsultak a munkálatok, a tranzitvonal el is készült, de engedélyt még 2021 végére sem kapott a csőrendszer.

Dugó a Mars körül

Február 18-án leszállt a NASA marsjárója a vörös bolygón Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a Perseverance marsjáró közép-európai idő szerint csütörtök este - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A robot egy marsi évig az élet nyomait kutatja majd a bolygón. Alig több mint egy hét alatt ez a harmadik űreszköz, amely elérte a Marsot.

Az Egyesült Arab Emírségek első marsszondája február 9-én, a Tianven-1 kínai űrszonda pedig másnap állt pályára a vörös bolygó körül. Ezek nem rendelkeznek leszállóegységekkel.

Főbb gazdasági adatok 2021. februárjában:

  • A forint középárfolyama az euróval szemben 358,18 volt, míg a hónapot - erőteljes és gyors gyengüléssel - a 361,295-ös kurzuson fejezte be.
  • A Budapesti Értéktőzsdén a BUX-index 43790,17 ponton állt az utolsó, február 26-i kereskedési napon.
  • A Dow Jones ipari átlag (DJI) 31.402,01 ponton zárt.
  • A technológiai papírokat tömörítő Nasdaq Composite 13 119,43 ponton fejezte be februárt. 
  • Az S&P 500 pedig 3 829,34 ponton zárta az utolsó kereskedési napot a hónapban.