Az összeg még a 2017-es évre vonatkozik, amikor is összesen 138 millió eurót kapott Szerbia az előcsatlakozási alapból. Az Európai Bizottság korábban bejelentette, a felhasználható támogatási eszközök összegét a jövőben tovább növelik. A most jóváhagyott összeg egy részét, 26 millió eurót várhatóan az igazságügy reformjára fordít majd Belgrád - írja az MTI.

A megállapodás aláírásán jelen volt Johannes Hahn uniós bővítési biztos, aki egynapos látogatásra érkezett Szerbiába, és tárgyalt az európai integrációs miniszterrel, valamint Ana Brnabic miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic államfővel.

Johannes Hahn a tárgyalások után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az uniós csatlakozási tárgyalások célja a szerb állampolgárok jobb életfeltételeinek megteremtése, illetve a jobb gazdasági kilátások lehetővé tétele.

Szerbia és Brüsszel között 2014-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, azóta azonban a 35 tárgyalási fejezet közül csupán 14-et nyitottak meg, és kettőt zártak le ideiglenesen. Belgrád azt szeretné, ha az integrációs folyamat felgyorsulna, és ha nem csak egy-két fejezet nyílhatna meg félévente, hanem egyszerre akár öt-hat is. Brüsszel viszont az elvárt reformok mihamarabbi megvalósítását várja, és voltaképpen ettől teszi függővé a fejezetnyitások ütemét. Az Európai Bizottság februárban 2025-ös csatlakozási dátumot jelzett előre Szerbia számára.

Aleksandar Vucic a hétfői közös sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a bővítési biztossal a Szerbia és Koszovó közötti viszonyról is tárgyalt. Belgrád és Pristina számára is fontos a kapcsolat rendezése, ugyanis ettől is függ az európai integráció folytatása. Vucic szerint a megoldás nem a szerb féltől függ, sokkal inkább Pristina hozzáállásán múlik. Mint mondta, nem mindenki szeretne kompromisszumos megoldást.

Ezzel összefüggésben Johannes Hahn rámutatott, hogy a koszovói kérdés rendezése fontos, de nem ez az egyetlen feladat, amelyet Szerbiának meg kell oldania. Számos más ügy megoldása is ugyanolyan lényeges pontja az európai integráció folyamatának, mint a Pristinával fenntartott kapcsolat rendezése.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Képünk forrása: Shutterstock