Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya sok éve történelmi mélyponton van, a Kreml propagandája folyton ostorozza Amerikát, ahogy az amerikai sajtó sem kíméli Moszkvát, így nem meglepő, hogy az oroszok erős többsége negatív véleménnyel van az USA-ról. Ugyanakkor túl könnyű lenne azt gondolni, hogy az oroszok érzéketlenül utálják a korábbi nagy ellenfelet – véli Timothy Frye amerikai politológus professzor, aki a Moscow Timeson elemzi az oroszok viselkedését a New York-i ikertornyok elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején.

Frye éppen Moszkvában volt azon a napon, ahol a tragédia idején éjszaka volt, és egy bárban látta tévén, ahogy a tornyok füstbe burkolózva összeomlanak, a Pengaton épülete lángol és az amerikai vezetés és társadalom lelkét végigszántja a csapás. A borzalmas eseményekre válaszul az oroszok az USA moszkvai nagykövetsége elé virágokat, gyertyákat vittek, részvétnyilvánító kártyákat helyeztek a kőre, sokszor celofánba csomagolva, hogy megvédjék a szemerkélő esőtől. Ez amerikai szemmel könnyekig megható volt.

Kapcsolódó

A megszólaló oroszok egy része a második világháborút idézte fel, amelyben a Szovjetuniót ugyanolyan hadüzenet nélküli, váratlan támadás érte 1941 júniusában, mint az USA-t 2001 szeptemberében. A részvétnyilvánító levelek az orosz családokat Sztálingrád és Leningrád ostromakor ért veszteségekről, illetve a nácik Berlinig tartó üldözése közben elszenvedett áldozatokról szóltak. Arra biztatták az amerikaiakat, hogy ne adják fel a reményt, hiszen – mint a nácik esete bizonyítja – a gonosz végül elbukik.

Több 9/11

Mások arra emlékeztettek, hogy az oroszok az 1990-es évek második felétől kezdve több, a 9/11-hez hasonló terrortámadást is megéltek, amelyek egyébként még több évig folytatódtak. Ezek elkövetői általában csecsenek voltak, akik az orosz katonai jelenlét ellen lázadtak országukban. A lista hosszú:

  • Négy halálos áldozatot követelő bombamerénylet a moszkvai metróban 1996. június 11-én.
  • Két bomba robbantása 1996. július 11-12-én trolibuszok előtt Moszkvában több tucat sérülttel.
  • Bombarobbanás a Kreml szomszédságában lévő föld alatti bevásárlóközpontban 1999. augusztus 31-én 29 sérülttel.
  • Egy nagy erejű pokolgép robbanása Moszkva déli részén egy lakóházban 1999. szeptember 9-én 94 halálos áldozattal és 200 sérülttel.
  • Egy moszkvai aluljáróban 2000. augusztus 8-án robbantottak terroristák megölve 13 embert.
  • Egy kisebb bomba a moszkvai földalattiban a csúcsforgalomban robban 2001. február 5-én négy ember sérülését okozva.
  • További hat bombamerénylet történ 2002 október és 2006 augusztusa között közel, amelyek közel 100 ember halálát okozták.

Egy beszélgetés

A Moscow Times cikkírója néhány nappal a 9/11 után az orosz központi bank egyik tisztviselőjével tárgyalt. Az illető még a szovjet időkben kezdett a jegybanknál dolgozni, nem volt liberális és bírálta Jelcin elnököt. Egyetértett azzal, hogy az orosz pénzügyi rendszert nyugati minta alapján modernizálni kell. Hosszasan ecsetelte együttérzését amerikai vendégével, ám a beszélgetés végén megjegyezte: nagy kár, hogy az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként akar regnálni a világon.

Ez mutatta, hogyan keveredett az oroszok őszinte együttérzésébe némi kárörvendés, látva, hogy a Szovjetuniót legyőző vetélytárs maga is súlyos csapást szenved el. Ez a kettősség az amerikai politológus szerint máig megvan az oroszokban. Képesek mindenért az USA-t okolni, kezdve az egyes orosz sportolók rossz szereplésétől a tokiói olimpián egészen az orosz gazdaság stagnálásáig. Az utolsó független oroszországi közvélemény-kutató intézet, a Levada Center felmérése szerint az oroszok 66 százaléka szerint az USA barátságtalanul viszonyul Oroszországhoz.

Máshogy látják fent és lent

Ugyanakkor ha arról kérdezik őket, hogy a két országnak milyen viszonyban kellene lennie, szintén kétharmaduk azt feleli, hogy partnereknek kellene lenniük. Csak a válaszadók 15 százaléka részesítené előnyben a konfrontációt. Az oroszok többsége szerint országuk érdeke az lenne, ha együttműködne az Egyesült Államokkal. A közhangulat 1996 és 2013 között alapvetően pozitív volt, amit Moszkva 2014-es ukrajnai beavatkozása és az arra válaszul bevezetett nyugati szankciók rontottak el.

A politológus professzor szerint az orosz külpolitikai elit sokkal negatívabban tekint Amerikára, mint az átlagemberek. A külpolitikát azonban ők határozzák meg, nem a közvélekedés. Így kevésbé nyitott a két ország viszonya, mint amit az oroszok általában elfogadhatónak vagy kívánatosnak tartanának.